Magyarország személyeket vonna ki a szankciók alól
17/08/2023 09:12
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Névtelenül nyilatkozó diplomaták elmondták, hogy a magyar kormány 9 személyt szeretne levetetni az Oroszországhoz köthető személyek szankciós listájának őszi felülvizsgálat során – írja a brit Oilprice.
A szeptemberben esedékes, Oroszország elleni szankciós lista frissítéséhez közeledve Magyarország ismét újabb személyeket szeretne levetetni a listáról – olvashatjuk az OilPrice portálon, amely jelzi, hogy a cikk a Szabad Európa írása, viszont elővigyázatosságból ezt nem tették ki a magyar felületre elkerülve az esetleges konfliktusokat. A brit székhelyű nemzetközi OilPrice viszont otthont adott az írásnak. Ebben névtelenül nyilatkozó diplomaták elmondták, hogy 9 személyt szeretne levetetni az őszi felülvizsgálat során.
Nem egyértelmű, hogy ők ugyanazok a személyek-e, akiket már márciusban is le akartak venni, illetve, hogy mindegyik név a magyar kormányhoz köthető-e. Viszont azt megtudjuk, hogy az EU jogi tanácsa egyre óvatosabb a lista összeállításakor, mert nemegyszer, már 70 alkalommal előfordult, hogy nem tudta megvédeni álláspontját a bíróságon az adott személy listára kerülésének jogosságát illetően.
Például elvesztette azt az pert, amelyen nem tartották indokoltnak Violetta Prigozsina listára kerülését. A Wagner-vezér édesanyja végül nem kerülhetett a szankcióval sújtandó személyek közé. Ugyanis az oligarchák drága pénzen fogadnak ügyvédeket, akik ezek szerint meg is nyerik ezeket a pereket, számos fellebbezésnek őszre várható az eredménye.
A mostani ismeretek szerint Aleksandr Shulgin, Farkhad Akhmedov, and Grigory Berezkin áprilisban megfellebbezték az uniós döntést, és minden bizonnyal meg is nyerik az Európai Ítélőszéken a pert. Ők mindhárman Putyin közvetlen érdekkörébe tartozó személyek, akik az orosz kormány számára biztosítanak jelentős pénzügyi forrásokat a gazdaság menedzselésére. A magyar kormány védelmét élevező negyedik személy Nikita Mazepin autóversenyző, akinek apja, Dmitry Putyin bizalmát élvezi, és ellene már bevezették a szankciókat Brüsszelben. S tudni még a belarusz oligarcháról, Alyaksandr Moshenskyről, akinek halkirály a beceneve. A Lukasenko szűk körébe tartozó üzletember a legnagyobb tengeri eledelfeldolgozó vállalat. Többszöri próbálkozásra sem sikerült őt feltenni a feketelistára, aminek feltehetően részben az a magyarázata, hogy a cég ügyvezetője és a nagyfőnök legjobb barátja, Syarhey Niadbaylau Belarusz tiszteletbeli magyar konzulja.
Az atlétikai vb-vel igyekszik magának hírnevet vásárolni az Orbán-kormány
Milliókat, ha nem milliárdokat is képes költeni a nemzetközi sportrendezvényekre Orbán, hogy – noha rövid időre is, de – a világ reflektorfényébe kerüljön – olvashatjuk a szélsőjobbos amerikai Washington Timesban, amely az AP amerikai hírügynökség legfrissebb tudósítását ismertette.
Így igyekszik magának hírnevet vásárolni az Orbán-kormány, hogy a belső bajokat elfedve a külvilág szemében ragyoghasson. S amivel persze erősíti imázsát a magyar választók szemében is. Nem tesz mást Orbán, mint követi Kína, Oroszország, Katar és hasonló országok példáját, most ugyebár a szombaton kezdődő Atlétikai Világbajnokság megrendezésével, amelyen 200 ország 2000 versenyzője vesz részt. Másik olvasata is van az eseményeknek, a jobboldali kormány drága rendezvényekre nem sajnálja a pénzt, ami mögött az országot romadöntő korrupció áll, hisz ezúttal is a mindent lefölöző gazdagok jutnak friss pénzekhez. Egy olyan országban, amelyik élen jár az uniós tagállamok között az emberi jogok, a demokratikus normák megsértésében, akárcsak az inflációbal, amely háromszorosa az uniós átlagnak.
Kritikus a Soros-alapítvány kivonulása
2024-től drámaian megkurtítja támogatását a polgári szabadságjogokat sárbatipró Magyarországtól a Soros György vezette Nyílt Társadalom Alapítvány – értelmezi a hétfőn ismertté vált tényeket a Financial Times. Olyan forrásoktól fosztja meg a civileket Közép-Európában, többek között Magyarországon is, akik a kormány illiberális politikájával szembemenve harcoltak a maguk értékrendjéért. Alex Soros a FT-nak emailben válaszolt kérdéseire, s úgy fogalmazott: hogy ugyan megváltozik munkájuk irányultsága, de a családja és az alapítvány továbbra is kitart az európai projekt fenntartása mellett. Soros György, a fontot bedöntve alapozta meg ugyebár vagyonát, és 1984-től 2017-ig 32 milliárd dollárt áldozott az alapítványra. A 93 éves milliárdos filantrópnak nyilván nem tetszett az ellene egyre gyakrabban bevetett ellenséges propaganda, zsidósága érzékeltetése. Az alapítvány távozása aláássa azt a progressziót, amit ideig sikerült elérni. Különösen kritikus ez a kivonulás egy olyan időszakban, amikor látványos a populista politikusok térnyerése, és a jövő évi uniós választásokon is fenyegeti a liberális demokráciákat a konzervatív ideológia várható túlsúlyba kerülése.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.08.17., csütörtök 6:00
Riporter: Csernyánszky Judit