"Magyarországon jobban szétesett a piacgazdaság, mint máshol"

Márciusban Magyarországon 25 százalék feletti volt az infláció, miközben az euróövezetben már csak 6,9 százalék. Áprilisban is EU-rekorder adatot produkáltunk, másfélszer magasabbat, mint a második legrosszabb helyzetben lévő Lettország. Bár a kormányzat és Matolcsy György is abban bízik, hogy év végére elérhetjük az egyszámjegyű inflációt, elemzők ezt nem tartják valószínűnek, a Gazdaságkutató Intézet (GKI) például 19 százalékos éves átlagos pénzromlással számolnak 2023-ra. 

Mi lehet az oka, hogy ennyire elszakadtunk a többi európai országtól? Hétről-hétre jelennek meg elemzések a témában, a minap a G7 gazdasági portál a vállalatok profitéhségének szerepére hívta fel a figyelmet.   

Mi tőzsdei cégeket elemzünk, és azt látjuk, hogy a vállalatok profitja világszerte növekedett, méghozzá az inflációt meghaladó mértékben – mondta Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő elemzője a Reggeli gyorsban, aki szerint az Egyesült Államok esetében a vállalati profitok növekedése a legnagyobb faktor az infláció emelkedésében. A jelenség globális, miért pont Magyarországon lenne másképp – tette fel a költői kérdést az elemző.

A kapitalizmus úgy működik, hogy a vállalatok versenyeznek, a fogyasztó pedig nem vásárol ott, ahol az árak emelkednek, kivéve, ha "végtelen mennyiségű pénze" van. Az Egyesült Államokban a járvány miatt, itthon pedig a választások előtt jelentős pénzeket szórtak ki a kormányok a lakosságnak, így az emberek kevésbé reagáltak érzékenyen. A vállalatok azt látták, hogy az áremelések ellenére sem esett vissza a kereslet. Tehát "kicsit szétesett az a láthatatlan kéz", ami a verseny által szabályozza az árakat – magyarázta Balásy.

Persze egy idő után elkezd fogyni az emberek pénze. Létezik az a hatásmechanizmus, miszerint "a magas árak csökkentik az árakat". Most mindenki, beleértve a jegybankokat is, arra számít, hogy a recesszión keresztül indulnak csökkenésnek – vázolta Balásy. Egyelőre viszont az is felfelé hajtja az árakat, hogy a vállalatok is megpróbálnak felkészülni egy akár veszteséges időszakra.

Visszatérve, a kérdés, hogy Magyarországon miért ennyivel magasabb az infláció, mint máshol. Ha nálunk valami olyasmi történik, mint az összes többi kelet-európai országban, akkor feltételezhetjük, hogy a kormánynak nem sok köze van hozzá, egyéb erőkön múlnak a folyamatok – mondta az elemző. Ha viszont valami teljesen másképp történik – márpedig a kelet-európai országokban az elmúlt hónapokban 15 százalék körüli inflációk voltak, itthon pedig 25 százalék körüli – akkor érdemes keresni, hogy mi a magyarspecifikus faktor,  amögött pedig végsősoron ott lesz a kormány tevékenysége. Ilyen az orosz energiafüggőség, a forint gyengülése és a bizalom szétverése is, ami miatt emelkednek az árak – véli Balásy.

Magyarországon a vállalati szférának több mindentől kell tartania, mint máshol, az állam "nagyobb eséllyel száll beléjük", kisebb a jövőbe vetett bizalom. Vagyis "jobban szétesett a piacgazdaság, mint máshol" – mondta az elemző.

Balásy szerint azok az országok, ahol kitartóan, folyamatosan alkalmaznak olyan eszközöket, mint az ársapkák, például Törökország, Venezuela és Argentina, állnak a legrosszabbul az infláció szempontjából. Az ársapka a szavazó szempontjából a világ legegyszerűbb intézkedésének tűnik, de ez egy látszatintézkedés, és épp ezeknek az eszközöknek köszönhető, hogy nálunk ilyen magas az infláció. A láthatatlan kézből átmegyünk egy tervgazdaságba, a bizalom pedig szétesik – mondta az elemző.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.