Majtényi: Orbán bevált taktikát fog alkalmazni, tarthat a nyílt színi csalás következményeitől
23/11/2021 14:59
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Majtényi László jogász, egyetemi tanár a Reggeli gyorsban arról beszélt, hogy Orbán Viktor és a Fidesz meg merne-e kockáztatni egy nagy, nyílt választási csalást a jövő évi választáson. A példák azt mutatják, hogy ez még tőlünk keletre is rossz vért szül, ezért finomabb trükkökhöz kell majd folyamodnia.
A 2018-as választások idején arról szóltak a hírek, hogy főleg az ukrán-magyar határ magyar oldalán voltak olyan rozoga épületek, ahol 200 újonnan bejelentkezett állampolgár élt egy-két napig, amíg leadta a szavazatát, mondta Majtényi László egykori adatvédelmi ombudsman, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke. Aztán az önkormányzati választások idején "egyéni partizánakciók keretében is, egyes ambiciózus polgármesterjelöltek szervezésében ugyancsak megtörtént" a voksturizmus szervezése. Az ilyen típusú választási csalásnak eddig legalább elvben gátja volt, hogy jogellenes volt. A 2018-as választások után még Polt Péter legfőbb ügyész is elismerte, hogy rengeteg visszaélés volt, és 370 esetben eljárás indult. "Hogy ezekből mennyi vezetett eredményre, az egy másik kérdés" – mondta a jogtudós, akinek intézete közleményt is kiadott arról, mit gondolnak a voksturizmusról.
Mi változott meg? Majtényi szerint az állampolgárok nyilvántartásáról szóló törvény arról szólt, hogy a polgár lakóhelye annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. "Ez egy értelmes és világos mondat. Ezt választotta meg a parlament úgy, hogy már nem az a lakhelye, ahol él – furcsa megoldás –, hanem az a hely, ahol kapcsolatot tart állami szervekkel. Vagyis bárhova bejelentkezhet a polgár: a dolog lényege, hogy a határon túli magyar állampolgárok így az egyéni jelöltekre is szavazhatnak.
Ezek után Majtényi szerint minden a Fidesz önmérsékletén múlik. Na nem erkölcsi értelemben, hanem abból a megfontolásból, hogy a nyílt, nagy arányú választási csalás "rossz vért szül".
Majtényi szerint amúgy az Orbán-rendszer "rengeteg trükköt és csalárd megoldást alkalmazott a választások befolyásolására" eddig is – a választókörzetek határainak a módosításától kezdve a média fölötti uralom megszerzésén át a választási szervek ellenőrzéséig – de tartózkodtak a nagy brutális csalásoktól. Ennek az a magyarázata Majtényi szerint, hogy Orbán egy intelligens, agyafúrt ember, aki tudja, hogy mi történt a környezetünkben, tőlünk keletre: 2003-ban a grúz elnök Eduard Sevardnadze csalását követően a tiltakozók betörtek a parlamentbe, védelmezői pedig alig tudták kimenteni az államfőt. De említhetjük Fehéroroszországot, ahol 2020-ban Aljakszandr Lukasenka (oroszosan: Alekszandr Lukasenko) államfő nagyon súlyos elnökválasztási csalását követően tört ki a belarusz forradalom", vagy Ukrajnát, ahol szintén választási csalást követően kezdődött a 2004-es narancsos forradalom.
Majtényi emlékeztetett arra, hogy belarusz szakértők arra hívták fel a figyelmet – "ami Magyarországon is iránymutatás lehet" –, hogy ha Lukasenka nem ennyire arcátlanul csalja el a választásokat, akkor nem lett volna forradalom, mert a belaruszok azt már megszokták, hogy a rezsim 10-15 százalékot hozzáad az eredményéhez. A jogász, egyetemi tanár borzasztóan érdekes kérdésnek nevezte, hogy a magyar társadalomban felhorgadna-e a felháborodás egy nagyobb szabású csalás után.
Számára inkább úgy tűnik, hogy Orbán Viktor kormányfő, Fidesz-elnök a 2019-es önkormányzati választáson bevált taktikát fogja alkalmazni: sok kis trükk, és ha véletlenül nyer az ellenzék, akkor majd a választások után megfojtja. Majtényi személyesen nem ajánlaná, de szerinte akár az ellenzék is beszállhat az választási turizmusba, "hiszen ez a lehetőség számukra is nyitva áll, de akkor nehéz lesz morális alapból vitatni, elutasítani azt, amit Orbán csinál" – tette hozzá.
Majtényi szakértőkre hivatkozva azt mondta, hogy kb. százalék hátrányban lehet az ellenzék a választáson a kormányoldallal szemben. "A levélszavazatoknak a kormánytöbbség több, mint a 95 százalékát szerezte meg a legutóbbi országgyűlési választáson. Kicsit Észak-Korea-jellegű eredmény, még Lukasenka meghamisított adatai sem voltak ilyen jók. Tehát Majtényi szerint az ellenzéknek 3,5-4 százalékkal kellene nyernie a minimális többséghez.
Azt is hangsúlyozta, a választási rendszer nagyon furcsa, ugyanis ha csak egy párt áll szemben sok kicsivel, akkor már 43,5 százalékkal is kétharmados többséget lehetett szereznie Orbánnak, "amire én a helyében nem lennék nagyon büszke", de amikor két pártszövetség áll szemben egymással, akkor hirtelen arányossá válik a rendszer, és hiába ér el 53 százalékot az ellenzék, az előbbi hátrány miatt még mindig Orbán marad hatalmon. És ehhez jön a választási turizmus, figyelmeztetett a szakember.