Marton Kati egyszer összehozta Orbánt Soros Györggyel is
2/12/2024 06:04
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
Hogyan történhetett meg, hogy Trump Orbán-imádata nem volt elég a szavazók elrettentésére? – teszi fel a kérdést a New York Times-ban a sokat látott magyar származású újságíró. Nemzetközi lapszemle
Miért nem adom fel harcomat az amerikai demokráciáért? – címmel írt a New York Timesban hosszú véleménycikket Marton Kati, vagy ahogy nevét ismerik a világon, Kati Marton, amerikai újságíró és számos könyv szerzője, legutóbb Angela Merkelről írt életrajzi művet. Megejtő képpel indít: úgy börtönözték be édesapját az 50-es években, hogy azt sem tudta, a felesége, Kati édesanyja a mellette lévő cellában van. A sötét évtizedek után megváltás volt a családnak is a rendszerváltás, itt volt Nagy Imre újratemetésén, és férjével, Richard Holbrookkal itt kötött házasságot 95-ben. Göncz Árpád egykori köztársasági elnök is a meghívottak között volt. Ekkor férje, Bill Clinton idején volt ENSZ-nagykövet, később külügyi államtitkár is, úgy fogalmazott, nemcsak Katit fogadják be a családba, de Magyarországot is a demokráciák családjába. Barátságot kötöttek Orbán Viktorral, utóbbi az Operába hívta őket vacsorázni, majd ők NewYorkban látták vendégül Orbánt, aki a vacsorán Soros Györggyel is megismerkedhetett. 2010-től Orbán azonban az egypárt-rendszer kiépítésébe kezdett. S most Trump számára ez a rendszer lett a példaadó modell. Hogy történhetett meg, hogy Trump Orbán-imádata nem volt elég a szavazók elrettentésére? – teszi fel a kérdést, miközben Voltaire-t is idézi: miszerint aki képes elhitetni veled az abszurditásokat, az atrocitásra is képes rávenni. Félve itt Trump és környezete bosszújától, amit úton-útfélen emleget a szerinte elcsalt 2020-as választások okán. Ugyan még nem börtönöznek be újságírókat, de azért visszaidézi azt a jelenetet emlékeiből, amikor 1955-ben három ávósnak ő nyitott ajtót és édesanyját keresték. Ő visszament játszani a szobájába, s onnantól kezdve egy éven át nem látta az édesanyját. És senki nem tudott a világsajtóban ennek akkor hírt adni, mert a szülei voltak Magyarországon az utolsó független újságírók – írja Marton Kati. És ők is csöndes foglyok voltak. Most hálát ad a sorsnak, hogy disszidált szülei most nem látják, mi veszi kezdetét Amerikában. Mert nem ismernének rá. Haláluk után meg tudta szerezni a rájuk vonatkozó titkos jelentéseket, amelyből Marton számára kiderült, szülei senkit nem árultak be, senkinek nem kockáztatták az életét. Fájt, amikor arról olvasott, hogy a nácik miként fosztották ki a családját, s lettek földönfutókká. Majd döbbenettel olvasta, hogy édesapja öngyilkosságot is elkövetett elkeseredésében. Ugyan mindketten – zárja a véleménycikket Marton – az emberiség két legrettenetesebb kísérletének, a nácizmusnak és a kommunizmusnak voltak az áldozatai, de mindezek ellenére képesek voltak teljesen újraépíteni életüket az Új Világban. Ígéri, hogy nem menekül néma, belső száműzetésbe. Annak idején Washington budapesti különmegbízottja narancsot nyomott a kezébe, ő is ad majd képletesen egy narancsot egy olyan kislány kezébe, aki a szemérmetlen magyar állam politikai árvája lett.
Orbán Balázs a Xinhua kínai állami televíziónak adott interjút arról, hogy szerinte mindenkinek, nemcsak Magyarországnak élnie kellene azzal a lehetőséggel, amelyet Kína kínál az elektromos autógyártás, a zöldenergia befektetései révén. Az uniós elnökség számukra egyik legfontosabb feladata az ideológia-mentes kínai együttműködés hirdetése és a büntető vámtarifák bevezetése elleni tiltakozás.
Az amerikai kulturális élet legnépszerűbb magazinja, a New Yorker interjút készített a Montreálban született, Londonban élő magyar származású Szalay Dáviddal, akinek utolsó regénye a hadsereghez szegődött, Irakot is megjárt magyar katona, István életét kíséri végig. A regény sztorija alapvetően hazánkról szól. Az iraki traumát feldolgozni nem tudó és reménytelenséget megtapasztaló István hosszas vívódás után elhagyja hazáját, és London felé veszi az irányt.
Trump győzelme szélesre tárja a szélsőjobb és a populizmus útját Európában is az illiberalizmust megerősítésével, az anti-woke ideológia triumfjával és a migránsellenes politikájával a kereszténység és a nacionalizmus köntösében– írja a CNN alapos elemzésében. A legfőbb szövetségesei közt a holland Geert Wildersen kívül megemlíti az AfD, épp úgy, mint Le Penéket vagy az olasz kormánypártot. De első számú ideológiai szövetségesének Orbánt tekinti, aki vodkával emelte poharát Trump győzelmére. Stílusosan. S mégha ők egy pártközösségbe is tartoznak, sok mindenben eltérnek egymástól – politikájukat és nézeteiket tekintve. S e helyt kiemeli Orbán Kína-politikáját, ami egészen biztosan árnyékot vet Trumppal való barátságára, amennyiben azon a magyar kormányfő nem változtat.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.12.02., hétfő 6:00
Riporter: Csernyánszky Judit