Máshol gyilkosságra is használhatták az Orbánék által rendelt kémprogramot

A nemzetközi médiában széles körben tárgyalt téma a Pegasus-botrány, annak kipattanása, hogy mások - így például a Forbidden Stories franciaországi nonprofit szervezet szerint Szaúd-Arábia, Kazahsztán, Azerbajdzsán, Mexikó, India - mellett a magyar kormány is beszerezte évekkel ezelőtt az izraeli NSO-csoport kémprogramját, és annak segítségével a jelenlegi ismeretek szerint háromszáz magyar személy - újságírók, ügyvédek, politikai aktivisták - telefonjának a forgalmát figyelte meg titokban.

Az említett országok mellett egyébként - a Frankfurter Allgemeine Zeitung megfogalmazása szerint - demokratikus államok, mint például Spanyolország és Hollandia szintén megtalálhatók az NSO kémprogramjának a megvásárlói között.

A szoftver felhasználásának az eddigi ismeretek szerint legkirívóbb esete, hogy a szaúdiak ezt az eszközt is alkalmazták a terep felderítésére Dzsamal Hasogdzsi ellenzéki újságíró 2018-as isztambuli meggyilkolásakor.

A magyar vonatkozásokról szóló cikkében a bécsi Der Standard azt írja: nem csoda, hogy éppen a Direkt 36 két riportere is szerepel a megfigyeltek listáján: Panyi Szabolcs és Szabó András iPhone-jának műszaki elemzése kimutatta a kémprogram nyomait. Panyi telefonját 2019 áprilistól decemberig figyelték. Az újságíró ebben az időben a Vlagyimir Putyin orosz elnök által új életre keltett Nemzetközi Beruházási Bank ügyében kutatott.

A bank nem sokkal később megjelent Budapesten, és Orbán Viktor megtette azt a szívességet Putyinnak, hogy azóta az intézmény tucatnyi alkalmazottja kapott diplomatastátust az EU-tag Magyarországon.

Az izraeli Jerusalem Postnak a témáról szóló cikke a történet ezen szálához kapcsolódóan kitér arra: Panyi telefonját az említett időszakban rendszerint röviddel azután fertőzte meg újra meg újra a kémprogram, hogy az újságíró valamilyen kormányzati szervtől kért tájékoztatást valamilyen kérdésben.

Az izraeli cég egyébként azt állítja, hogy nem fér hozzá a kémprogramot megvásárló ügyfelek által gyűjtött adatokhoz. Ugyanezt szögezte le az izraeli védelmi minisztérium, az ilyen programok exportengedélyének a kiadója is.

A Der Standard megszólaltatja Panyit, aki felhívja a figyelmet arra, hogy a megfigyelés miatt a potenciális bizalmas források el fognak zárkózni a tájékoztatásadástól, mindenki mérgező kockázati tényezőnek fogja tekinteni az újságírót.

Varga Zoltán vállalkozó, a 24.hu tulajdonosa is a Pegasus- támadás áldozata volt. Konkrétan azt az összejövetelt kémlelték ki, amelyet néhány héttel a 2018-as választások után a villájában tartott, Orbán több bírálójával, köztük Chikán Attila volt gazdasági miniszternek a részvételével. Varga nem lepődött meg a lehallgatás tényén: mint mondja, rendszeresen megfigyelik klasszikus módon, a háza előtt parkoló autókból, illetve szomszédos vendéglői asztaloktól is.

A szóban forgó megfigyelt összejövetelről azt mondja, hogy az baráti kör volt, nem államellenes összeesküvés. A magyar kormány - írja az osztrák lap - igyekszik elkenni az ügyet, és a Direkt 36 kérdésére azt válaszolta, hogy nincs tudomása ilyen adatgyűjtésről. (Azóta bár nem ismerték el, de nem is cáfolták az eszközök beszerzését - A Szerk.).

A Le Point című párizsi lap azt a címet adta a botrányról szóló összeállításának, hogy Marokkó és Magyarország vállvetve tagad. A cikk beszámol arról: mindkét ország kategorikusan tagadta, hogy használta volna a Pegasus kémszoftvert. Marokkó részéről kormánynyilatkozat minősítette hamisnak az erről szóló állításokat, magyar részről pedig Szijjártó Péter külügyminiszter mondta azt, hogy országa titkosszolgálata nem használta ezt a programot - írja a Le Point.

Ezzel szemben más beszámolók Varga Judit igazságügyi miniszter kijelentéseit idézik, amelyek kitérő jellegűek, és arról szólnak, hogy Magyarországon törvényesség uralkodik a megfigyelések engedélyezése tekintetében is.

A Washington Post szerint a kémprogram alkalmazása a magyar civil társadalom tagjaival szemben azt jelzi, hogy a hatóságok készek újraéleszteni azokat a taktikákat, amelyeket a három évtizeddel ezelőtti demokratikus átmenet óta tiltottnak tekintettek, és ezzel gúnyt űznek az Európai Unió által előírt messzemenő adatvédelmi előírásokból. Az ilyen program alkalmazása újságírókkal és jogászokkal - köztük a Magyar Ügyvédi Kamara elnökével - szemben aláhúzza azt, hogy milyen messzire hajlandóak elmenni a magyar hatóságok annak érdekében, hogy kiterjesszék hatókörüket, miközben az Orbán-kormány megszilárdítja ellenőrzését a média fölött, valamint megerősíti a bíróságokat illetően gyakorolt széles jogkörét - fogalmaz az amerikai lap.