Másodfokon sem születhet felmentő ítélet Orbán barátja ellen

A történész felidézte, hogy a daytoni békeszerződés értelmében a Bosznia Hercegovinában van egy úgynevezett nemzetközi főképviselő, akinek számos kiterjedt jogosítványa van, és a srebrenicai népirtás tagadásával kapcsolatos ügy eszkalálódott odáig, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság nemzetgyűlése törvényt hozott arról, hogy a főképviselő döntései a boszniai Szerb Köztársaságban nem érvényesek, nem hajtják végre. Ezt a főképviselő megsemmisítette, Dodik ennek ellenére aláírta és kihirdette ezt a törvényt, és ezért indult ellene egy eljárás még 2023-ban.

Juhász József szerint egy viszonylag enyhe első fokú ítéletet született a büntető törvénykönyvben szereplő tételekhez, meg az ügyészség indítványához képest. Ők például a maximális büntetést 5 évet, illetve a közügyektől való 10 éves eltiltást kérték, ehelyett kapott egy évet, illetve ötéves eltiltást, de ezt a börtönbüntetést is pénzzel ki lehet váltani. Amennyiben majd másodfokon megerősítik, vagy egyáltalán érvényben marad - ez is még egy politikai kérdés-, de akkor is alig 20 ezer euróval kiváltható. 

 

A történész azt mondta, egy ilyen döntés után, sem a főképviselői hivatal, sem a bosznia-hercegovinai ügyészség és igazságszolgáltatás nem volt abban a helyzetben, hogy ne indítson eljárást ellene, mindamellett, hogy politikai korrupciói tényleg nagyon súlyosak lehetnek. Juhász József azt mondta, amennyiben most eltekintünk azoktól a bizonytalan lehetőségektől, hogy egy év alatt politikailag sok minden történhet, akkor másodfokon sem születhet felmentő ítélet. De ez egy egy évig is elhúzódó procedúra lehet, és addig nagyon sok minden történhet a politika világában.

Tegnap nagyon éles és érzelmektől dúsított reakciók születtek, utalta arra, hogy milorad Dodik azt mondta, Bosznia-Hercegovina nincs többé. De Juhász József a hőfok enyhülésére számít. Ennek első jele, hogy tegnap este Aleksandar Vučić szerb elnök, noha elítélte az ítéletet, azért mindenkit nyugalomra és párbeszédre szólított fel és  Dodiknak is volt egy olyan nyilatkozata, hogy éjszaka Szarajevóba is elmenni tárgyalni.

Juhász József emlékeztetett: a boszniai Szerb Köztársaság vezetése részéről számtalanszor elhangzott már a függetlenségi népszavazás kiírásának a lehetősége. Ez most egy olyan konfliktus, amikor a boszniai Szerb Köztársaság lakossága is támogató. Úgy érzik, hogy ez nem pusztán egy politikusi döntést érintő konkrét bírósági ügy, hanem egyáltalán a boszniai Szerb Köztársaság létezése elleni támadás, ez egy olyan ügy, amely erősíti a feszültségeket, növeli a boszniai Szerb Köztársaság elszakadásának esélyét.

Juhász azt gondolja, hogy ameddig Belgrádban nem fogják tudni, hogy Koszovóval mi lesz, és hogy az amerikai külpolitika Balkán-politikájában milyen irányok várhatók, addig senki nem fog visszavonhatatlan lépést tenni. Amennyiben a boszniai Szerb Köztársaság kimondaná az elszakadását Bosznia Hercegovinától, akkor egy olyan érvrendszerrel kellene élnie, mint amit a koszovói függetlenség hívei támasztottak Szerbiával szemben, és ez Belgrádot korlátozni fogja abban, hogy támogassa ezt a döntést. Nagyon fontos kérdés az is, hogy hogyan fogják látni, hogy mi várható az amerikai Balkán-politikától. Ha úgy látják, hogy ez támogató vagy egy olyan lezárása következik az orosz-ukrán háborúnak, ami ilyen irányú fejlemények irányába mutathat, akkor valóban sor kerülhet belátható időn belül Bosznia Hercegovina esetleges szétesésére, de pillanatnyilag most, ebben a pillanatban a délszláv szakértő nem látja ennek veszélyét. 

Mind mondta, érdekes, hogy eddig nem sok közvetlen nemzetközi reakció született az ítéletre, de az amerikai külügyi szóvivő viszont azt mondta, hogy tudomásul veszik ezt a döntést, és mindenkit a bírósági döntés tiszteletben tartására szólítanak fel.

Dodik otthon nagyon éles bírálatokat kapott az ellenzékétől, mondván, hogy a kalandor politikájával veszélybe sodorta a boszniai Szerb Köztársaság létét is, és ezek minden bizonnyal folytatódni fognak, de Juhász József úgy véli, hogy ez a fajta ellenzékiség valóban a boszniai Szerb Köztársaságon belüli belharcokat jelenti, és nem azt, hogy Dodik ellenzéke, a boszniai Szerb Köztársaságon belüli szerb ellenzéke Bosznia-pártibb lenne, mint ő. Ők ugyanúgy vitatják ennek az ítéletnek a megalapozottságát, jogszerűségét. 

Juhász József beszélt arról is, hogy a nemzetközi közösség főképviselőjének megbízása meghatározatlan időre szól, de az úgynevezett Béke Végrehajtó Tanácsnak (ez a daytoni békeegyezményhez hozzájárult országoknak, nemzetközi szervezeteknek a testülete) valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának ezt a tevékenységét rendszeres időközönként jóvá kell hagynia. Most Dodikék is azon az alapon vitatják el Christian Schmidt, főképviselő döntésének a jogszerűségét, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően az ő kinevezését a Biztonsági Tanács nem szavazta meg.

De a lényeg, hogy ameddig a Béke Végrehajtó Tanács nem fogja úgy látni, hogy Bosznia Hercegovina háború utáni rendbetétele, állami reorganizációja kellően végbement, amíg az ország nem önjáró, addig nem szüntetik meg ezt az intézményt. És ahogy a felállításához, úgy a megszüntetéséhez, is kell majd valamifajta olyan elméleti szintű nagyhatalmi egyetértés, ami egyelőre nincs a napirenden - magyarázta Juhász József.

Ha pedig idő előtt megszűnne ez a - nevezzük gyámságnak - a nemzetközi főképviselő rendszer, akkor kiesne egy olyan biztosíték, amely mégiscsak Bosznia Hercegovina részét - bármennyien zavaros és decentralizált szerkezetű, de mégiscsak valamilyen szinten működő államiságát - az Európai Unióhoz való lassú, de azért valamilyen szinten mégiscsak létező közeledését és integrálódását garantálhatja. 

“Nem mondom azt, hogy automatikusan a mai értelemben vett Bosznia Hercegovina megszűnéséhez vezetne, de kétségkívül növelné ennek a veszélyét, és növelni a regionális instabilitásnak a veszélyeit is”

- fogalmazott Juhász József.

A jövőben is az várható szerinte, hogy Dodik és a szerb oldal vitatni fogja ennek a bírósági eljárásnak a megalapozottságát, jogszerűségét. Minden bizonnyal élni fognak a fellebbezés lehetőségével. 

Juhász József megemlítette, hogy Milorad Dodik azt is fölvetette, hogy annyira törvénytelen ez az egész feljelentés, hogy még csak arra sem hajlandó, hogy fellebbezést nyújtson be ellene.

A történész úgy véli, a politikai küzdelmek első vonalában ez az éles tiltakozási processzusok, ha nem is a tegnap délutáni hőfokon, de folytatódni fognak. Viszont ameddig Belgrád nem tudja összeegyeztetni Koszovó és Bosznia Hercegovina kérdését. Ameddig nem lesz világos képük arról, hogy a trumpi külpolitikának milyen iránya lesz a Balkánon, addig Vucic egyszerűen nem fogja megengedni Dodiknak, hogy kihirdesse a boszniai Szerb Köztársaság elszakadását. Úgy gondolja, hogy egy éles, de minden oldal részéről kontrollált, vagy legalábbis kontrollálni akart konfliktusokra kell számítanunk.

Az ENSZ-főképviselőnek ellenszegülő Milorad Dodik ítélethirdetése után Orbán Viktorral és Alekszandar Vucsics szerb államfővel is beszélgetett telefonon, akik támogatásukról biztosították a politikust. A magyar miniszterelnök szerint Dodik ellen politikai boszorkányüldözés folyik.