Meg kellene fegyelmezni a magyar kormányfőt – Nemzetközi lapszemle

Kelet-Szlovákiában lezártak a hatóságok öt cigánytelepet, ahol koronavírus-fertőzéses góc alakult ki – jelenti a Reuters. „Nem ellenséges lépésről van szó, ellenkezőleg, meg akarjuk védeni a karanténban élő embereket és azokat, akik kapcsolatba kerülnek velük” – idézi a londoni székhelyű hírügynökség Igor Matovic szlovák kormányfőt, aki az iglói járásban található Korompán nyilatkozott a sajtónak. Az öt cigánytelep ebben a városban, illetve a járás két falujában található. A karantén alá helyezett területeken élők vízzel és élelemmel való ellátását a szlovák hatóságok biztosítják.

A Reuters megállapítja: ez a hír is rávilágít arra, mekkora nehézségekkel néz szembe Európa legnagyobb lélekszámú etnikai kisebbsége a világjárvány idején. A kelet-európai roma közösségek nyomorban élnek, tagjaik közül sokan munkanélküliek, és történelmi tapasztalatuk a diszkrimináció. A koronavírus-járvány növelte sérülékenységüket. Bulgáriában egyes romák arra panaszkodnak, hogy a szigorú mozgáskorlátozással gettókba zárják őket. Magyarországon a héten azt tették szóvá roma vezetők, hogy a világjárvány veszélybe sodorja eddig is bizonytalan életkörülményeiket. Szlovákiában több mint ezer lakókörnyezetben mintegy 260 ezer ember fokozott fenyegetettségét állapították meg a nagy népsűrűség és a rossz életkörülmények miatt. Az utóbbi hetekben tömegesen tértek haza romák Nyugat-Európából, és könnyen lehet, hogy köztük százával akadnak, akik magukkal hozták a vírust. A vezető kormánypárt roma származású európai parlamenti képviselője, Peter Pollak szerint a cigányság körében a koronavírusnak az átlagosnál sokkal gyorsabb terjedésével kell számolni.

Az Európai Központi Bank a transzferunió felé vezető utat egyengeti az eurózóna számára – írja kommentárjában a Neue Zürcher Zeitung című tekintélyes svájci lap. A szerző, Michael Rasch úgy látja, hogy az euróval fizető országok övezetében minden ellenkező híresztelés ellenére jelentős pénzügyi szolidaritás mutatkozik, és ebből nem utolsó sorban Itália húz hasznot. A szolidaritás azonban nem lehet egyirányú utca – jegyzi meg. Az eurózóna – írja – már régóta úgymond vándorúton van, mégpedig válságról válságra bukdácsolva egyre távolodik az eredeti elgondolástól, a szerződésekkel megalapozott jogi közösség megteremtésétől. A részes tagállamok között ugyanis nem érvényesül kölcsönös pénzügyi helytállási záradék, magyarán nincs jogi kötelezettség arra, hogy valamely tagország adósságát az egész zóna közös adósságának tekintsék. Ebben a helyzetben a transzferunió azt jelenti, hogy mindig egyedi döntésekkel mentik ki a bajból a válságba jutott országokat a jól működő tagállamok pénzéből. A helytállási klauzula hiánya teszi lehetővé, hogy az övezeten belül maradjanak olyan, erősen eltérő gazdasági szerkezetű és pénzügyi helyzetű országok, mint például Németország és Olaszország. Ha az Európai Unió valódi közösséggé akar válni, akkor most, a koronavírus-járvány idején jött el az ideje annak, hogy a szolidaritás tartalmat nyerjen mind az euróövezeten, mind az ennél szélesebb Európai Unión, mind pedig az ennél is tágabb értelemben vett Európán belül – állítja a zürichi lap.

Pusztán rövid utalásképpen itt térek ki arra, hogy ugyanez a Neue Zürcher Zeitung a minap kommentárban foglalkozott a magyarországi fejleményekkel, a rendeleti kormányzás konkrét időkorlát nélküli bevezetésével, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének most nem szabad arra hivatkoznia, hogy a járványhelyzetben van fontosabb dolga is, mint hogy a magyarországi jogállamisági aggályokkal, az önkényuralmi tendenciákkal foglalkozzon. Éppen ebben az időszakban van a legnagyobb szükség arra, hogy a szavahihetőség érdekében megvédelmezzék az EU alapját jelentő értékeket, így, ha a bizottsági elnök nem akar veszíteni, akkor meg kell fegyelmeznie a magyar kormányfőt – vélekedett a konzervatív svájci lap.

Kárpáti János nemzetközi lapszemléja a 2020. április 10. pénteki Reggeli gyorsban hangzott el.