Még nem EU-reneszánsz, jó lenne, gyakrabban pillantanánk előre, nem mindig csak hátra
17/12/2021 07:25
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Megbénult-e Európa? Létében fenyegeti-e az EU-t a jogállamiság, az uniós értékek és a demokrácia folyamatos semmibe vétele Lengyelország és Magyarország részéről? Ezt a kérdést teszi fel Thomas Mayer, a Der Standard című bécsi lapban, amire a válasza az, hogy úgy látszik, igen, de azért pozitív tartalmú elmozdulások jelei is érzékelhetők. Szlovénia az új Magyarország, legalábbis sokan aggódva figyelik a demokrácia állapotát. Kiderült, Svájcban is használja a kormány a Pegasus megfigyelő rendszert. Nemzetközi lapszemle.
Nem könnyű magunk mögött hagyni azt a hangulati mélypontot, amely áthatja az uniós térséget, írja Thomas Mayer, a Der Standardban. Ahová csak tekintünk, mindenütt válság, amely a polgárok magánéletébe is betolakodik. A világjárvány alig csitul, itt az omikron-variáns. A gazdasági fellendülés újra megtorpant, a fogyasztói árak az egekben, miközben növekednek a kamatok miatti aggodalmak. És nem sokkal karácsony előtt az EU kapujában, Ukrajnában most még háború veszélye is fenyeget, mint 2014-ben.
Ennek ellenére a Der Standard kommentátora bátorító jeleket is lát. Ezek közt elsőként a német-francia motort említi: Olaf Scholz kormánya azt ígéri, hogy duót alkot majd Párizzsal, és lendületet ad, ökodigitális fordulatot hajt végre az euróövezet pénzügyi és gazdasági politikájában.
Thomas Mayer azt is derűlátásra okot adó jelenségnek tartja, hogy női miniszterelnöke van Svédországnak, Dániának, Finnországnak és Észtországnak is - vagyis átalakulóban a társadalomfelfogás, és legalábbis a Keleti-tenger partvidéke a modernitás hajtóerejének számít.
Végül a harmadik kedvező változást abban látja a szerző, hogy ismét erőre kap a szociáldemokrácia, amely annak idején fontos társalkotója volt a közös Európának. Ismét divatba jönnek az olyan fogalmak, mint a társadalmi összetartozás, a tisztelet, a kisebbségek jogai. „Ez még nem EU-reneszánsz, de jó lenne, ha mi, európaiak gyakrabban pillantanánk előre is, nem mindig csak hátra” - írja a Der Standard kommentátora.
Régi rossz szokásához tért vissza az Európai Parlament néppárti frakciója, amikor nem volt hajlandó megszavazni azt a határozatot, amely a jogállamiság szlovéniai helyzetével kapcsolatos aggodalmaknak adott hangot. Az egyik német szociáldemokrata EP-képviselő ilyen értelmű kijelentését idézi a Politico című amerikai hírportál európai kiadásában megjelent beszámoló. Birgit Sippel szerint a néppárti csoport, csakúgy, mint ahogy az Orbán Viktor vezette Fidesz esetében tette sokáig, nem hajlandó bírálni a jogállamiság szlovéniai visszaszorulását, csak azért, mert a szlovén kormánypárt az „ágytársa”.
A határozat, amelyet 356 szavazattal fogadtak el tegnap, 284 ellenében, 40 tartózkodás mellett, a szlovén médiára és igazságszolgáltatásra gyakorolt kormányzati nyomást tette szóvá. Zömmel baloldali, liberális, illetve zöldpárti képviselők voksoltak igennel, de 33 néppárti is csatlakozott, szemben Manfred Weber frakcióvezetővel, aki nemlegesen foglalt állást. Az elfogadott dokumentum aggasztónak nevezi a támadásokat, besározó kampányokat, rágalmakat és büntető eljárásokat, amelyek kormánypárti politikusok részéről érik a médiát és az igazságszolgáltatást.
A Janez Janša vezette kormány hosszú ideig sakkban tartotta a szlovén állami hírügynökséget a finanszírozás visszatartása révén, illetve szabotálta azoknak az ügyészeknek a kinevezését, akiket az ország az idén létrejött Európai Ügyészség rendelkezésére bocsát. Ebben a két kérdésben időközben megállapodás született, és Weberék éppen ezzel érveltek, okafogyottnak nevezték az elmarasztaló határozattervezetet. A bírálók ugyanakkor továbbra is nyugtalanítónak látják a szlovén közmédiára gyakorolt politikai nyomást, valamint az ügyészi kinevezések jelenlegi kormányzati gyakorlatát.
Végül néhány mondat arról, hogy a svájci Neue Zürcher Zeitung beszámolója szerint a Google műszaki értesüléseket tett közzé arról, hogy miként teszi lehetővé az izraeli NSO cég által kifejlesztett Pegasus kémszoftver az iPhone mobiltelefonok megfigyelését. Eszerint számos biztonsági rést találtak az iMessage program kép- és pdf-adatfeldolgozó műveleti rendszerében. A Pegasus kifejlesztői visszanyúltak egy, az 1990-es években kifejlesztett standardhoz, amelynek Jbig2 az elnevezése, és amely annak idején dokumentumok szkennelését szolgálta. Az ebben található alaputasítások segítségével fejlesztették ki azt a saját miniszámítógépet, amely bármilyen tetszőleges parancsot képes végrehajtani. Az iPhone-okat előállító Apple szeptemberben foltozta be ezt a biztonsági rést.
A zürichi lap cikke kitér arra, hogy 2017 nyara és 2018 ősze között a svájci hatóságok is használták a Pegasus kémszoftvert, sőt, a gyanú szerint még ma is használják.