Megdobálták, mérgezéssel vádolták, aztán megbékültek a faluban a vendégmunkásokkal

Nem kis vegzálásnak lesznek kitéve az EU-s bizottsági elnök által javasolt magyar és román uniós biztosok – értesült a Politico, amely szerint Trócsányi László, akit bővítési biztosnak jelöltek, kínos kérdéseket fog kapni az uniós meghallgatáson. A ma kezdődő eljárás várhatóan másik nagy elszenvedője a román Rovana Plumb lesz. Akitől például azt szeretnék megtudni, miért nem tüntette fel 1 millió eurós hitelét a vagyonnyilatkozatában, amit lakásvásárlásra fordított. Trócsányitól elsősorban jogi tanácsadó cégére fognak rákérdezni, azaz alaposan átvilágítani, miután a magyar jogállami normák lebontásában alaposan kivette részét a volt igazságügyi miniszter egykori vállalkozása is.

Téves nézet a magyar külpolitikáról

Magyarország nem akadályozza Ukrajna NATO-csatlakozásának előkészületeit azzal, hogy blokkolja a magas szintű NATO-Ukrajna vegyes bizottsági üléseket – ezt Íjgyártó István kijevi nagykövetünk mondta egy kerekasztal beszélgetésen, amiről az Ukrinform tudósított. Hangsúlyozta, hogy ez a téves nézet terjedt el az ukrán és egyes magyarországi sajtótermékekben, holott tisztán kellene látni. Magyarország csak a vegyesbizottság üléseit akadályozza, de nem Ukrajna NATO-tagságának a lehetőségét. A kerekasztal címe egyébként úgy hangzott: Magyarország és Ukrajna: egymás megértésének az útján. A NATO-Ukrajna Bizottságot még 1997-ben hozták létre, s nem sűrűn, évente általában kétszer ül össze, ha arra lehetőség adódik.

Korda, a kém

A BBC Four csatornán tegnap este sugározták azt a dokumentumfilmet, amelyből megtudhattuk, miként lett a Mozi Mogulja és Winston Churchill egykori brit miniszterelnök jó barátok. Másrészt azt, hogyan sikerült rábírni az amerikaiakat arra, hogy csatlakozzanak a nácik elleni közös harchoz – írja a The Jewish Chronicle. Ez a Mozi Mogul pedig nem más, mint a legendás Alexander Korda, akire először csak azért figyelt fel a brit kormányfő, mert nagy filmrajongó volt. Életrajzírója szerint egyetlen miniszterelnök sem tartotta olyan nagyra a filmművészetet, mint ő, aki politikai üzenetek átadásának a lehetőségét is látta benne.

Kordát a titkosszolgálat küldte el Hollywoodba – úgymond kikémlelni azt, Amerikát miként lehetne belerángatni a háborúba. A Pusztatúrpásztón született Korda maga is megtapasztalta zsidó lévén, milyen üldöztetésnek van kitéve ez a kisebbség, és ezért sem volt nehéz a küldetésre rábeszélni őt. Először is Chrurchill mellett filmes tanácsadó és filmforgatókönyv író is lett. A That Hamilton Woman ennek a baráti kapcsolatnak köszönhetően született meg, amit kivittek Amerikába is azért, hogy ráébresszék az amerikaiakat a szövetséges hatalmakkal való együttműködésre a nácik ellen. A film üzenete az volt, nincs más választás, mint Hitlert legyőzni.

Mert meg akarta mérgezni a magyarok tejét ...

A Bloomberg amerikai hírügynökség Sarudról közöl helyszíni beszámolót, ahová még négy évvel ezelőtt Indiából hívtak munkásokat a munkaerőhiány miatt a helyi tejfeldolgozó üzembe dolgozni. Egyikük, Satwinder Singh elmesélte, a helybéliek gyűlölték, tojásokkal is dobálták, terroristának kiáltották ki. Sőt Tilcsik István polgármester visszaemlékezése szerint volt olyan helybéli is, aki azzal kereste meg, az indiaiak meg fogják mérgezni a tejet, hogy országszerte fertőzést okozzanak. Mára azonban elmúltak ezek a dolgok, lecsillapodtak a kedélyek, miután a helybeliek látták, a vendégmunkások tényleg törvénytisztelők és dolgozni jöttek Magyarországra – tette hozzá a polgármester a Bloombergnek.

Orbán Viktor legszívesebben rejtegetné őket, hisz idehívásuk összeegyeztethetetlen migrációs politikájával. Ezzel együtt tavaly 46 500 munkavállalási engedélyt osztottak ki külföldieknek. Miután kifogytak az ukrán és belorusz munkások, a kormány kénytelen volt Vietnamból, Indiából, Mongóliából importálni munkaerőt. Mindezek hátterében persze Orbán szigorú migrációs politikája áll, illetve az, hogy egyre több fiatal menekül el az országból és próbál szerencsét Nyugaton.

A Hankook Tire szintén munkaerőhiánnyal küszködik, ami késlelteti az újabb üzem elindítását, s így is a 3000 munkásából 200 ukrán vagy mongol. A cikk körbejárja a térség helyzetét, s a Visegrádi négyek államfői, kormányfői is hasonló mentalitással inkább hagyják az idegengyűlöletből táplált migrációs politika érvényre juttatását, mint befogadni idegeneket. A helyiek azonban kezdenek ráébredni a valóságra, mert ugyan azt hallják-olvassák a médiában, hogy a migránsok megerőszakolják a nőket, asszonyokat, de ők nem tapasztalják ezt a maguk környezetében. S felteszik magukban a kérdést: vajon mit szólnának ahhoz, ha hasonlóan ítélkeznének a kivándorolt magyarok felett az adott országban?