Megdöbbent, de reménykedik a könyvkiadók egyesületének elnöke

Minden könyvkiadó érzékeny adatához hozzáférnek majd az Országos Széchényi Könyvtárt (OSZK-t) miniszteri biztosként felügyelő Demeter Szilárdék – írja a hvg.hu egy birtokába került dokumentum alapján. A nemzeti könyvtárnak a portál birtokába került, a „kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatásáról” szóló útmutatójából az derült ki, hogy a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) olyan adatokat is ki kell majd adnia az OSZK-nak, amik üzleti titkot képeznek, vagy törvény tiltja kiadásukat, viszont az OSZK-nak egyáltalán nem segíti a munkáját.

Gál Katalint, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnökét kérdeztük. Elsőként tisztázta: nagyon sokan azt gondolják, hogy a kulturális salátatörvényben van ez az átszervezés is, de nem kerül a parlament elé, csak kormányrendeletben fogalmazták meg. 

Néhány napja ott volt az OSZK egy értekezletén, ahol már a kitöltési útmutatóra kaptak tájékoztatást, de a könyvszakmai képviselők csak akkor szembesültek a rendelet szövegezésével. A rendelet szövegét szerinte 2016-17-ben alkották meg, ezért a kormánybiztos, az OSZK főigazgatója, sőt, ő maga se volt pozícióban.

Megdöbbenve olvasta a szöveget. Sem nyomdai pdf-et nem fognak felvinni a kiadók, amíg nem biztonságos 100 %-ban az OSZK szervere (a nemzetközi gyakorlatban ez maximum opcionális), a kiadókat pedig nem lehet arra kényszeríteni, hogy gazdasági javaikat, a szerződések adatait beírják egy ilyen adatszolgáltató rubrikába.

Gál Katalin jelezte: ez még nem hatályos, januártól lenne az. Felhívta őt a PIM igazgatója, a kormánybiztos, Demeter Szilárd, és kedd délutánra egyeztetést beszéltek meg. Az a cél, hogy próbálják menteni, ami menthető, megtalálni, hogy ne legyen hatályos január végén ez a rendelet ezzel a kitöltési útmutatóval.

Ha az OSZK nem ellenőrzi a tartalmakat, miért van az egész? Bizalmatlanság járja át a kultúrát, ahogy az egész magyar társadalmat – mondta Gál Katalin. Ez a félelem jogos, mert az állam nemcsak ellenőrző funkciót gyakorol, hanem gazdasági szereplőként is belép a rendszerbe, vannak állami tulajdonú kiadók, mint a tankönyvellátó, a Kello. Egymás között se szokták cserélgetni a szerződések lejáratát, sem azt, hogy hol lakik a szerző, szerinte akár alaptörvényt is sértő lehet ezeknek az információknak a kiadása.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Pixabay