Megreformálná a vétójogot az EP-ben a német külügy

Új ablakban

2023. november 03. Reggeli gyors - részlet 2023.11.03. Kárpáti János lapszemléje

05:30

00:00

A növekvő kockázat ellenére egyre több migráns érkezik a magyar-szerb határhoz

Embercsempészek közötti gyilkos tűzpárbajok, végzetes karambolok teszik a korábbinál is kockázatosabbá a nyugat-balkáni migránsútvonalat, mégis egyre több az érkező – írja Nick Thorpe, a BBC magyarországi tudósítója, a szerb határvidékről küldött tudósításában.

Beszámol arról, hogy a múlt héten legkevesebb három, feltételezések szerint afgán személy halt meg a szerb oldalon, a magyar határkerítéstől mindössze néhány száz méterre egy elhagyott mezőgazdasági épületkomplexumban kitört lövöldözésben. A rendőrség szerint marokkói, afgán, illetve szíriai bűnbandák viaskodnak egymással a határtérség fölötti ellenőrzés megszerzéséért.

 

Teherautó a 4-es főúton Üllő térségében, miután a gépjárművet vezető embercsempész árokba hajtott 2022. augusztus 7-én. A balesetben a rendőrök elől menekülő teherautóban utazó húsz migráns megsérült: öten könnyebben, a többiek sérülései súlyosak. A teherautó 49 éves budapesti sofőrjét elfogták, ellene embercsempészés gyanúja miatt indítottak eljárást. MTI/Mihádák Zoltán

Fotó: Mihádák Zoltán

 

A BBC tudósítója Szabadkán megtekinthetett egy olyan videófelvételt, amelyen embercsempészek ütik-verik azokat a fiatal afgánokat, akik fizetség nélkül, saját szakállukra próbáltak átkelni a határkerítésen. A 175 kilométer hosszú drótakadályból jószerével az embercsempészek húznak hasznot, mert az könnyíti meg számukra, hogy kontrollálják, ki kelhet át pénz ellenében az ő jóváhagyásukkal, az egyéni kezdeményezéseket pedig jobban meg tudják hiúsítani. Egyre nagyobb számban tűnik fel lőfegyver az embercsempészeknél. Eközben Ausztria és Szlovákia tiltakozik Magyarországnál, hogy túl sok illegális migráns próbálkozik átjutni hozzájuk magyar oldalról.

Egyszerre sok helyen ajtó méretű nyílásokat vágnak a drótkerítésen, és a magyar rendőrség szerint éjszakánként mintegy 80 illegális határátkelőt fognak el. Magyar újságírók és szerb egészségügyiek szerint a magyar rendőrök bántalmazzák a visszatoloncolt elfogottakat, de a magyar hatóságok ezt tagadják. Vannak, akik tovább jutnak a déli határtól, de előfordult már, hogy a szlovák határ közelében, rendőrségi autósüldözés végén karambolozott az embercsempészek járműve.

Megreformálná a vétójogot az EP-ben a német külügy

Tekintettel az EU tervezett bővítésére, az Unió reformokkal történő megerősítésére vonatkozó elképzeléseket vázolt fel Berlinben Annalena Baerbock német külügyminiszter – írja a dpa hírügynökség, amelynek az erről szóló beszámolóját széles körben átvette az országos média, így például a Frankfurter Rundschau is.

Baerbock javaslatainak a lényege nem újdonság: abból indul ki, hogy a hat nyugat-balkáni országgal, illetve adott esetben Ukrajnával, Moldovával és Grúziával is kibővített, mindenképpen több mint harminc tagállamból álló EU – ha el is tekintünk az elvben szintén tagjelölt Törökország esetleges belépésétől – alighanem irányíthatatlanná válna, ha továbbra is olyan kiterjedt mértékben élhetnének az egyes tagállamok a vétó lehetőségével, mint jelenleg. A német diplomácia irányítója szerint a pénzügyi politikától a külpolitikáig több területen egészen szűk esetkörre kellene visszaszorítani a vétójogot, és ehelyett a többségi elv alapján történő döntéshozatalra kellene áttérni.

Ami eddig nem kapott nagyobb hangsúlyt a különböző reformelképzelések kifejtése során, az a vétóval felérő "vörös kártya" mellett a "sárga kártya" intézményének a bevezetéséről szóló elgondolás. Baerbock szerint lehetővé kellene tenni a tagállamoknak, hogy "sárga kártya" felmutatásával kérjenek további konzultációs lehetőséget a döntés előtt, vagyis hadd érvelhessenek alaposabban valamilyen tervezett lépéssel szemben, megfogalmazva kifogásaikat.

A német reformelképzelésekhez tartozik az is, hogy a tagállamok számának növekedésével párhuzamosan nem lehet a végtelenségig növelni sem a javaslattevő-végrehajtó intézményként működő Európai Bizottság, sem az Európai Parlament létszámát. Ebből az is következik, hogy nem minden tagállam tarthat majd igényt automatikusan egy-egy EU-biztosi posztra. Elképzelhető, hogy bizonyos hatásköri területekért tagállamok csoportja lenne felelős.

Fontosnak tartják Berlinben azt is, hogy az EU gyorsabban tudjon reagálni, ha egy tagállam ismételten megsérti az Unió alapelveit. Ennél a pontnál a dpa is megjegyzi, hogy leginkább Magyarország példája hat ösztönző erővel a szabályozás módosítására, Budapest ellen ugyanis hosszadalmas eljárás folyik a jogállami elvek megsértése miatt.

Magyarország a sor élén a demokratikus normák romlása tekintetében az IDEA szerint

Végül röviden arról, hogy a világ médiájának több neves orgánuma ismerteti a Nemzetközi Demokrácia- és Választássegítő Intézet – angol rövidítéssel: IDEA – elnevezésű kormányközi intézmény 2023-as globális demokráciajelentését, amely meglehetősen aggasztó összképet nyújt az elmúlt időszak fejleményeiről. A Politico című amerikai portál európai kiadása azt emeli ki a – csak halkan jelzem: stockholmi székhelyű – intézet által kiadott dokumentumból, hogy olyan keményvonalas politikusok, mint a magyar Orbán Viktor, az amerikai Donald Trump és a török Recep Tayyip Erdogan nagyban hozzájárultak a demokrácia helyzetének az elmúlt hat évben tapasztalt romlásához. Az IDEA így, ebben a sorrendben említi azokat az országokat, ahol a demokratikus normák erózióját tapasztalta: Magyarország, Lengyelország, Törökország, Szlovákia, Izrael és az Egyesült Államok.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.