„Köszönjük
Reggeli gyors

Merkel nem volt kemény, Orbánék az EU fejére nőttek

22/10/2021 11:58

| Szerző: Klubrádió

Hogyan ért véget az uniós csúcs első napja? Nemes Gábor, a Klubrádió tudósítója szerint béna kacsás megoldások jöttek létre, közös vélemény nincs. Mindenki kivár.

Az uniós csúcs első napján az energetikai helyzetről és a jogállamisági kérdésekről volt szó, mondta Nemes Gábor, a Klubrádió tudósítója a Reggeli gyorsban. (A beszélgetés a lejátszóra kattintva 00:53:40-től meghallgatható)

2021. október 22. Reggeli gyors (2021. október 22., péntek 06:00)
136:10
00:00
Műsorvezetők: Panxnotded Miklós, Dési János, Szénási Sándor, Para-Kovács Imre, Mérő Vera Szerkesztők: Bálint Judit, Jávor Dénes Marcell, Selmeci János, Korpás Krisztina, Bálint Judit, Herskovits Eszter

"Komoly, átfogó energetikai reformokra készült több ország is", de ehelyett csak a részletekről vitáztak, és a jogállami kérdésekről is csak semmitmondó kompromisszumos megoldás született - állapította meg Nemes. Szerinte ez a "merkeli modell", amiről most is kiderült, hogy Angela Merkel nemcsak ügyvivő kormányfőként béna kacsa, hanem "kudarcot vallott a megbékélésre, kiegyenlítésre törekvő vonatkozó politikája is a jogállami kérdésekben".

Nemes szerint "megállapodni csak gentlemanekkel lehet, ha viszont szabályokat felrugókkal, zsarolókkal kell megállapodni, akkor ez nem megy". Amikor lehetett volna, akkor Merkel nem volt kemény, mostanra így a problémák az EU fejére nőttek.

A csütörtöki megbeszélésen két órán keresztül a lengyel alkotmánybíróság határozatáról, a lengyel jogállamiságról és az igazságszolgáltatás helyzetéről volt szó, de Nemes szerint erről a központi szerepről Lengyelország szívesen lemondott volna. Orbánon kívül ugyanis "senkinek nem lehet támogató véleménye, még azoknak sem, akikről azt hitték, hogy egy oldalon állnak".

EU-csúcs Brüsszelben
 
EU-csúcs Brüsszelben
 
Brüsszel, 2021. október 21. Angela Merkel német kancellár az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójára érkezve nyilatkozik 2021. október 21-én. MTI/EPA pool/Olivier Hoslet
Fotó: OLIVIER HOSLET
 

 

Azon ugyanis Nemes szerint egyszerűen nincs értelme vitázni, hogy mi legyen a EU alapszabályaival a tagállamokban, hiszen a lengyelek például kétszer is elfogadták az EU törvényeket, egyszer a belépéskor, majd a Liszaboni Szerződéssel -, ráadásul az utóbbi aláírásakor ugyanez a párt volt kormányon. "Az a két konkrét pont, ami a lengyel alkotmánybíróság kifogásol, azt kifogásolták a Brexit hívők is, csak ők tényleg ki is akartak lépni, nem tartották a markukat". A lengyelek a legkedvezményezettebb ország az EU-forrásokat nézve, hívta fel a figyelmet Nemes az ellentmondásra.

Az EU csúcson Nemes szerint mindenki elmondta a magáét, "és ebből lett a semmi, a merkeli megoldás". Nemes szerint időhúzásra játszik mindenki, meg akarják várni az Európai Bíróság határozatát, hogy megfelel-e a törvényeknek, hogy az EU a jogállamisági mechanizmushoz köti a pénzek kifizetését. Addig szerinte hivatalosan nem is fogják ezt a mechanizmus alkalmazni, de a kifizetéseket még lehet tovább húzni. Abban Nemes biztos, hogy a tagországok és az Európa Tanács sem fogja kimondani, "úgy gondoljuk, hogy nincs jogállam", hogy nincs biztosítva a pénzek elköltésének átláthatósága, a korrupció elleni harc, ezért nem kapják meg a pénzt." 

Az energetikáról olyan kérdéseket vettek át, hogy legyen-e adócsökkentést, állami szubvenció és állampolgári támogatás: Míg a franciák és a spanyolok az árampiac reformját javasolták, de a merkeli "várjunk, ne lépjünk" erre nem nyújtott módot. Az energetikai kérdések amúgy is összekapcsolódnak az EU-s zöld tervvel. Az EU többsége akarja a zöld tervet, és hogy senki se használja politikai nyomásgyakorlásra.

Az ülés ma folytatódik, a migráció a fő téma.