Merre tart az ember az űrben?
19/10/2021 14:33
| Szerző: Klubrádió/L.Cs.
Arra a kérdésre, hogy egyedül vagyunk-e a univerzumban, olyan technológia tud választ adni, amelyet egyelőre még nem dolgoztak ki – mondta Kiss László akadémikus, Széchenyi-díjas fizikus. A csillagászat és az űrkutatás egyik prioritása is ez jelenleg.
2021 szeptemberében elstartolt az űrbe az első civil legénység. A célok ambíciózusak, a víziók a Hold mellett a Mars és a távolabbi égitestek kolonizálását vetítik előre. A világűrben az emberekre és az eszközeinkre váró legjelentősebb veszélyforrások azonban sokszor közvetve vagy közvetlenül a földi technológiáinkat is veszélyeztethetik. A jelenkor asztrofizikájának legizgalmasabb felfedezéseit szinte kivétel nélkül űrcsillagászati módszerekkel sikerült elérni – áll a CEU Határtalan tudás: Ember az űrben - a világűr meghódítása című előadásának ajánlójában.
Kiss László akadémikus, Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, kutatóprofesszor, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Klubrádióban számolt be előadásáról. Rengeteg lényeges felfedezés mellett a csillagászat, az égi mechanika ismerete nagyban hozzájárult ahhoz is, hogy felfedezzük bolygónkat. Azóta rengeteg nagyobb felfedezés után 1994-ben felfedezte két tudós az első exobolygót, vagyis egy, a Naprendszeren kívüli bolygót. Michel Mayor és Didier Queloz eredményükért 2019-ben Nobel-díjat kaptak. Kiss azt is hozzátette, a 2020-as évekre eljutottunk oda, hogy az exobolygók tulajdonságait, adottságait (atmoszféra, gázösszetétel, víz) mérjük fel.
Arra a kérdésre, hogy egyedül vagyunk-e a univerzumban, olyan technológia tud választ adni, amelyet egyelőre még nem dolgoztak ki. A csillagászat és az űrkutatás egyik prioritása is ez jelenleg. Míg előbbi a földről vizsgálja az égi jelenségeket, utóbbi feladata feljuttatni eszközöket, majd embereket a világűrbe. Kiss hozzátette, hogy a csillagászat és az űrkutatás esetében sajátos szimbiózisban működik, "egymást hajtják előre".
Mára ugyan meghaladott elmélet, de Frank Drake 1961-es formulája is azt a kérdést igyekezett megválaszolni, hogy mekkora az esélyünk idegen civilizációkkal kommunikálni. Az egyenlet elviekben megadja egy adott csillagközi térrészben levő, egymással kommunikálni képes civilizációk számát.
- R = a csillagok keletkezési üteme a Galaxisunkban
- fp = az alkalmas bolygórendszerrel rendelkező csillagok részaránya
- ne = egy bolygórendszer "lakható" bolygóinak átlagos száma
- fl = az élet kialakulásának valószínűsége egy "lakható" bolygón
- fi = az értelem kialakulásának valószínűsége egy élettel rendelkező bolygón
- fc = a csillagközi kommunikációra képes technikai civilizáció kialakulásának valószínűsége egy értelmes élettel rendelkező bolygón
- L = a technikai civilizáció várható (észlelhető) élettartama
A formula azért sem megbízható, mert minden egyes tényezője bizonytalansága miatt.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2021.10.19., kedd 9:35
Riporter: Dési János
