Mi legyen a lehullott csapadékkal?
17/05/2023 18:58
| Szerző: Klubrádió
A napokban rengeteg eső esett, a kérdés pedig az, hogy tudunk-e ebből valamit félretenni a nyárra, ami az előrejelzések szerint megint rettentő hőséggel fenyeget. A csatornarendszer elavult állapota azonban nem az ilyen mértékű esőzésre lett tervezve – magyarázta Freit Ernő vízgazdálkodási szakértő. A BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék oktatója az Esti gyors című műsorban arról beszélt, hogy a klímaváltozás egyik legkellemetlenebb következményével nézünk szembe a közeljövőben, nevezetesen, hogy az extrém időjárási események gyakorisága nem várt módon megnövekedett.
A tavaly nyári szörnyű szárazság felelevenítette azt a vízgazdálkodási kérdést, miszerint a hazánkba érkező csapadék ne tűnjön el, hanem sikerüljön megtartani azt. Az elmúlt napok csapadékait például meg lehetne tartani ún. záportározók segítségével – mondta Freit Ernő, a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék oktatója. Hozzátette, ezek létesítése területhiány miatt problémás.
Ennél fontosabb az az elvi jellegű kérdés, hogy hogyan méretezzük a csatornahálózatunkat – mondta Freit. Hozzátette, Budapesten belső kerületeiben például a csatornahálózat ún. egyesített rendszerű csatornahálózat működik, tehát a kommunális szennyvíz, amit a vécéből lehúzunk, és az esővíz egyetlen egyesített csatornán kerül a szennyvíztisztító telepre. Ugyanakkor az ilyen intenzitású csapadékokat, mint amilyeneket az elmúlt néhány évtizedben láttunk, ez a rendszer nem tud ellátni. A szennyvíz a csapadékvízzel együtt ilyenkor megkerüli a szennyvíztisztító telepet, mert különben hidraulikailag nem bírná kimosni a szennyvízterepet – magyarázta a vízgazdálkodási szakértő.
Fleit azt mondta, Magyarországon úgy van kialakítva a csatornarendszer, hogy a 3-5 évente egyszer előforduló legnagyobb intenzitású csapadék elvezetését legyen képes megoldani. A probléma, hogy a rendszer a 100 évvel ezelőtti csapadékmennyiségen alapszik. Azonban ez a statisztika már nem igaz, mivel az elmúlt 30 évben már megváltozott. "A globális klímaváltozás egyik legkellemetlenebb következménnyel nézünk szembe, nevezetesen azzal, hogy az extrém időjárási események gyakorisága hihetetlen módon megnövekedett. Nagyon gyakran vannak villámzáporok, városi árvizek, mert nem csak arra kell gondolni, hogy a folyó kiárad és elönti a várost, hanem arra, hogy a város felől jön egy egy csapadékok generált árvíz" – fogalmazott Fleit.
Az a probléma, hogy éves csapadék átlag leesik 4-5 nap alatt, a nyár pedig aszályos lesz – mondta a vízgazdálkodási szakértő. Megoldást jelentene, ha nem lenne annyi térburkolat a városokban, és lenne hova beszivárognia a víz, hiszen a talaj a legnagyobb víztározó kapacitás, tette hozzá. Másik megoldás lenne záportározók létesítése, azonban ezek költségei azonnal jelentkeznek, míg a jótékony és adaptív hatásai lehet, hogy csak 10-20 év múlva fognak megtérülni. "Ugye a mai politikai döntéshozókat 4-5 évente újraválasztják, ezért őket nem az motiválja, hogy 10-20 év múlva mi lesz" – zárta az interjút Fleit Ernő.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023. május 17., kedd 18:14
Műsorvezető: Szénási Sándor
