Miért kapott ekkora pofont Orbán?

Új ablakban

2019. október 15. Reggeli gyors - részlet 19.10.15. Lapszemle/Csernyánszky Judit

05:32

00:00

Pár óra különbséggel két tudósítást is lehozott a Washington Post a vasárnapi önkormányzati választásokról. Míg az elsőben csaknem percről percre kiemelték a nap meghatározó pillanatait, a második cikk azt elemzi, miért kapott ekkora nagy pofont a negyedik terminusát taposó és az autokráciát Magyarországon újra kiépített Orbán egy évtized elteltével. Az eredmények ismeretében egyre többekben tudatosodik, hogy a legyőzhetetlennek hitt Orbánt mégiscsak meg lehet verni választásokon. Karácsony Gergely győzelmét párhuzamba állítja a török főpolgármester választási sikerével, hisz ő átláthatóságot és élhető, zöld várospolitikát hirdetett meg. A Washington Post az ellenzéki összefogást páratlannak és példaértékűnek nevezte a jövőre nézve is.

Sorscsapás a populista Orbánra

A New York Times a populista Orbánra mért sorscsapásként jellemzi az ellenzék előretörését. A média túlsúly és a pénzügyi ellehetetlenítés, illetve Orbán megosztó politikája ellenére a soha nem látott egységbe tömörült ellenzék bebizonyította minden ellehetetlenítő körülmény dacára, hogy le lehet győzni Orbán rendíthetetlen illiberalizmusát. Illetve ez fordulópont az ellenzék számára is, hiszen innentől kezdve fokozatosan építkezhet, izmosodhat. Ugyanakkor lehet attól tartani, hogy minden eddiginél keményebb lesz Orbán az ellenzékkel, hiába ígért a vereség első órájában együttműködést velük.

A nagyvárosok elszakadtak a vidéktől

Míg Lengyelországban győztek, Magyarországon sebeiket nyalogatják a populisták címmel pedig a népszerű CNN hír tv közöl tudósítást szintén a vasárnapi voksolásról. Orbán nehéz perceket élhetett át, mert lengyel kollégájának épp azokban a percekben gratulálhatott, amikor rádöbbent a hazai vereségre. Annak ellenére, hogy 11 nagyvárost sikerült az ellenzéknek az irányítása alá vonnia, azért az elemzés megjegyzi, hogy az eredmény a vidék és város súlyos kettészakadását tanúsítja.

Üldözött akadémikusok

Az akadémiai életből kiszorított, diszkriminált vagy éppen hontalanná tett kutatóknak ad létteret és érvényesülési lehetőséget az írországi Maynooth University például úgy, hogy oktatóként alkalmazza őket átmenetileg, mintegy menedéket nyújtva – írja az Irish Times. Az Európai Bizottság szervezésében megvalósuló InSpirEurope illetve az azon belül létrehozott Kutatók veszélynek kitéve program keretén belül eddig leginkább Törökországból, Szíriából, Jemenből és Iránból érkeztek üldözött akadémikusok, de újabban az Európai Unión belül is megjelentek a bajba kerültek, így Magyarországon és Lengyelországban. Philip Nolan, a Maynooth University elnöke szerint a kezdeményezés abból a felismerésből született, hogy demokrácia nélkül nincs akadémiai tanszabadság és kutatás, ugyanakkor a kutatás szabadsága teremti és élteti a demokráciát.  Az értelmiség ezen rétegét nemcsak üldözik, de egyre gyakrabban erőszak áldozatai is lesznek, ezért vállalkozott több egyetem is – például a Humboldt Foundation, de említhetnénk francia, norvég, svéd, holland, görög egyetemeket is, mi több, még Lengyelországban is van menedéket nyújtó felsőfokú intézmény arra, hogy befogadja az üldözött akadémikusokat. Természetesen a CEU-t név szerint is megemlíti a cikk, amelyik kénytelen volt egészen Bécsig menekülni, miután a kormány nem hagyta jóvá akkreditációját, de ami csak ürügy volt arra, hogy az egyetem alapítóját, Soros Györgyöt vegye a magyar kormány a célkeresztjébe. A cikk azzal zárul, hogy az európai tanszabadságot ért fenyegetés figyelmeztetés kell legyen mindenki számára.

A Szabad Európa Rádió nyomatékos üzenetet küld a világnak

A Magyarországra visszatérő Szabad Európa Rádió, a SZER nyomatékos üzenetet küld a világnak – írja Ohio képviselője, Marcy Kaptur a népszerű amerikai lapban, a The Hillben. Mindazok a problémák, amelyeket az autokrácia közvetítésével Orbán kitermelt, megérdemlik, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok is gondot fordítson rájuk, ezért támogatom – fogalmazott a képviselő asszony – a SZER újbóli elindítását. Ezzel Washington bizonyítani tudja, továbbra is elkötelezett a sajtó- és szólásszabadság, a civil szervezetek támogatása mellett. A rádió egy reménysugár volt már az első virágzása idején is, nem lenne ez most sem másként – véli a törvényhozó asszonyság. Aki kendőzetlenül ír arról is, hogy manapság Amerikában is megtapasztalják, milyen törékeny a demokrácia, ezért folytonos törődést igényel, s létének biztosítéka az információhoz való jutás korlátlan szabadsága is. A Kreml általi nyomásgyakorlást – mint a problémák eredőjét és következményét is jelenti egyben, s ha a politikai és a gazdasági érdeknyomás nem lenne elég, akkor az orosz trollok az utolsó mentsvárat, a közösségi hálót is keresztül-kasul szövik, hogy még csak véletlenül se maradjon ki egyetlen terület sem a nyomásgyakorlás fegyvertárából.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás.