Miért tárolja a rendőrség a karantén után 60 napig a személyes adatokat?

Elektronikus úton is ellenőrizhetik, hogy ki hagyja el az otthonát a karantén alatt. Ez önkéntességen alapul? – kérdeztük Demeter Áront, az Amnesty International emberi jogi szakértőjét. Szerintük látszólagos önkéntességről van szó, mert a kormányrendeletből az derül ki, hogy sokkal súlyosabb következményei vannak, ha valaki ebbe nem egyezik bele.

Ez esetben többször csönget be hozzá a rendőrség, és nagyobb pénzbírságot kaphat, ha megszegi a karantén feltételeit. Tehát aki az elektronikus ellenőrzést választja, sokkal jobb helyzetbe kerül. Akinek viszont nincs mobiltelefonja (vagy nem okos), annak csak a rosszabb feltétel marad.

A rendőrség kezelheti az illető fényképét, tartózkodási helyét, egészségügyi adatait, a karantén megszűnése után 60 napig – ez az igazán aggasztó Demeter Áron szerint, és ezt nem is magyarázza meg a kormányrendelet. A megfigyelés tehát megszűnik, de a megfigyelés alatt gyűjtött különleges személyes adatokat 60 napig nem kell törölnie rendőrségnek. Ez akkor is problémás, ha nem kezd vele semmit, hiszen vannak szigorú adatvédelmi szabályok, és van a GDPR, amely erről is szól. Ha valaki elhagyja a karantént, az bírságot kaphat, amelynek összege a rendőrségen múlik, akár kiszabhatja a maximális, 500 ezres összeget is. És e tekintetben is előnyben vannak az elektronikus megfigyelést választók: őket először csak figyelmeztetik, ha nem használták az applikációt.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Mónus Márton