Miniszterelnöki tanácsadó: Orbán hamarabb ismeri fel az EU érdekeit, mint maga az EU

Szőcs Géza volt kulturális államtitkárt, a miniszterelnök kulturális főtanácsadóját arról kérdeztük, hogy miért ment el Orbán Viktor a Türk Tanács ülésére, miért biztosította támogatásáról a törökök szíriai kurdok elleni támadását és miért hozta fel a kipcsakokat, hiszen ő is elkísérte Orbán Viktort Bakuba erre az ülésre.

Úgy fogalmazott: ők nem államok és nem kormányzatok, hanem népek, nemzetek irányában építenek kapcsolatokat, nem csak gazdasági, hanem kulturális téren is. Az „egyedül vagyunk mi magyarok”-érzetet, amely sokáig dominálta a magyar tudatot, lassan sikerül relativizálni (a keleti nyitás révén is). Úgy vélte: az, hogy egyedül vagyunk, mint „finnugor népecskék”, nem felelt meg annak az önképnek, amelyet a magyar történelem alapján alakított ki minden magyar.

Megjegyezte: az EU-tagság mellett egyéb kapcsolati hálókat is fel lehet építeni. Nem mi kopogtattunk ezeknek (a Türk Tanácsot alkotó) a nemzeteknek az ajtaján, ők kerestek minket, szükségük volt ránk, mint „nyugatra szakadt kistestvérre”. Felnéznek ránk, szeretnek minket, ha leszáll az ember egy ilyen országban a repülőről, széles mosollyal köszöntik, mikor megtudják, honnan jött – ez nem mindenhol van így. Hídszerepet játszhatunk e több százmilliós kör és az Európai Unió között Szőcs Géza szerint, és ez „kiemelt történelmi feladatunk".

Miért támogatja a magyar kormány Erdogan török elnök kurdok elleni agresszióját – egyedüliként az EU-ból? Szőcs Géza azt mondta: a török kérdés különlegesen bonyolult. „Nem először fordul elő, hogy Orbán Viktor hamarabb ismeri fel az unió érdekeit, mint maga az unió”. Neki minden szimpátiája a kurdoké a hősiességük, a bátorságuk miatt, de ezt félretéve az a helyzet, hogy Törökországban ott van e pillanatban hárommillió menekült, egyfajta gyűjtőpontja a „menekültáradatnak”. Ha a török elnök úgy dönt, hogy megnyitja a kapukat Nyugat felé, akkor sokkal cifrább helyzet alakulhat ki, mint négy évvel ezelőtt.

De ez nem Magyarországon múlik, akkor miért áll a kormány Erdogan mellé, miért nem marad csendben? Szőcs Géza azt mondta: Törökország nem a fogyó félhold, hanem a növekvő félhold országa, a Balkánon egyre erősödik a befolyása. Akkor a kormány erősíti az iszlám terjeszkedést? Nem erősíteni akarják, csak nem akarnak konfrontációt velük – fogalmazott.

A kipcsak-ügyről a tanácsadó azt mondta: nem ő találta ki, de számára egy másodpercig sem volt kétséges, hogy itt a kunokról van szó, a kunok az az „etnikai és históriai láncszem”, amely Magyarországot ehhez a belső-ázsiai világhoz legkonkrétabb módon köti. Őket nyolcszáz éve befogadtuk, „akkor még olyan helyzet volt”. Szerinte szimbolikus volt, amit Orbán mondott, hogy még ez is összeköt bennünket. Nem tudta, hogy ez az üzenet elhangzik, de nem érti, mi lenne vele a gond. Bolgár György felvetésére, hogy nincsenek kun törzsek és nincs kun önkormányzat, Szőcs Géza úgy reagált: van kun tudat, amely „nem áll szemben a hungarus tudattal, de sok ember vállalja ezt a kun kapitánytól lefelé”. Van Kiskunság, Nagykunság, ezek élő tudattartalmak – közölte.

Az interjút a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. (Címlapi kép: Orbán Viktor Facebook-oldala)

 

 

Itt a videó a kipcsakok nagy barátjának, a kazah diktátornak, Nurszultan Nazarbajevnek intézett köszöntésről: