"Minket senki sem szeret és nem is nagyon fog szeretni"
17/12/2022 09:53 | Frissítve: 2022. december 17.
| Szerző: Klubrádió/Nemes Gábor
Az Oroszország által Ukrajna ellen inditott háború egyre durvábbá válik és egyre élesebb vita folyik arról, hogy milyen mértékben felelős mindezért az orosz társadalom. Nemes Gábor összeállitásában azt vizsgálja, mit mond a háború borzalmairól az orosz propaganda, illetve az utca embere.
Lassan tiz hónapja, hogy Vlagyimir Putyin hadserege megtámadta Ukrajnát és az orosz vezetés immár saját közvéleménye felé is nyíltan vállalja, hogy folyamatosan lövi szét az ukrán polgári lakosság életfeltételeit biztositó infrastruktúrát. Ami pedig egyértelműen háborús bűntettnek, terrortámadásnak számít. A propagandisták, mint Vlagyimir Szolovjov, érdekes módon reagálnak erre.
Mi az, hogy jogvédők?
"Azt mondják, hogy Hágában egy bíróságot akarnak létrehozni. Hát jó: oda kell menni Hágába és megkérdezni: ki akar itt bíráskodni? Hollandiának talán hirtelen lett egy hadserege? Teljesen elszemtelenedtek. A hatalmas Oroszországot ez a senki fenyegeti?" – kérdi Szolovjov. Kollégája, Tigran Keoszján már az emberi jogok emlegetésétől is dührohamot kap.
"Holmi emberi jogvédők kérdéseket tesznek fel az elnöknek? Mi az, hogy jogvédők...? ilyen nincs. Ez a Nyugat által ránk erőltetett szervezet, amely meg akar semmisíteni mindent, ami orosz" – magyarázza publikumának a propagandista. És ebből logikusan következik, hogy az oroszok számára minden megengedett.
Miért nem használjuk az összes rendelkezésünkre álló fegyvert a feladat megoldása érdekében? – kérdezi Szolovjov, aki többször is egyértelművé tette: ő tényleg minden fegyverre, beleértve a világvégét elhozó fegyverekre is gondol. És a háborús fantáziának nincs határa. Az orosz parlamentben, a Dumában, az év vége felé hagyományosan felállítanak egy karácsonyfát, amelyre gyerekek ráaggathatják kívánságaikat, hogy milyen ajándékot kérnek. Az egyik képviselő a kamerák előtt levesz egy ilyen kis levélkét és így olvassa fel:
Az utca hangja
"Egy kisfiú, Vova Kijevből rakétákról álmodozik. Vova, megkapod a rakétát. Csak várd ki" – mondja a tréfás kedvű képviselő. És ezt orosz anyák, nagymamák is látják. A különböző orosz bloggerek által készített utcai interjúk az egyre durvább háború megítéléséről nagyon vegyes képet mutatnak:
"Nem gondolom, hogy megtámadtuk Ukrajnát. Mi az orosz nép érdekeit védjük." Vagy: "nem támogatom Oroszország intervencióját Ukrajnában. Ez értelmetlen háború, ami senkinek nem kell."
Van aki úgy véli, hogy "ezeket a szegény polgárokat védőszárnyaink alá vesszük, és minden jó lesz. Putyin jobb életkörülményeket teremt számukra.". Más meg úgy: "rossz dolog ártatlan lakosokat megölni". De már jön is a válasz: "a mieink nem békés lakosokra lőnek."
"Ez az egész undoritó: a háború, Putyin, természetesen ellenzem. És borzasztó egy olyan országban élni, amely háborút indított egy testvéri nép ellen. Na kimondtam, most aztán leültetnek" – összegez egy újabb járókelő, és ezt teszi a maga módján egy másik is: "Azt gondolom, hogy miután az elnökünk meghozta a döntését, nekünk meg kell értenünk és minden férfinek kötelessége megvédenie a hazáját."
"Legyen minél hamarabb vége. De már nem nézem erről a tévét. Elegem van belőle." "A társadalom megosztott. Ez természetesen egy tragédia. Méghozzá minkét oldalon" – ilyenek az utcai hangok.
Amelyek természetesen nem reprezentatívak, de azért valamit mégiscsak megmutatnak az oroszok hangulatáról. Érdekes egyébként a Kreml reprezentánsainak hangulata is: amikor Dmitrij Peszkov elnöki szóvivőt egy ujságíró megkérdezte, hogy mi lesz az orosz imázzsal, hova megy mindez, így válaszolt: "Mi nem megyünk, mi már megérkeztünk a konfrontáció állomásra. Minket senki sem szeret és nem is nagyon fog szeretni" – így a cinikus Peszkov.
"Nem vagyok hajlandó bűnösnek érezni magam azért, amit Putyin tesz"
De az igaz: mindenütt, így az ukrán vezetésen belül is vannak hangok, amelyek nem tesznek különbséget Putyin és ellenzéke, orosz és orosz között. Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki adminisztráció szóvivője így beszél a kényszerbesorozott orosz mozgósítottakról.
"Ezek gyakran moszkvaiak, péterváriak, mérnökök, menedzserek, sokat látott emberek, akik mindennel tisztában vannak. De hát milyen az orosz ember? Tud a világ legjobb embere lenni: jóindulatú, becsületes, felvilágosult – egészen addig, amíg nem jön egy parancs a főnökségtől. Amint jön a parancs, az orosz ember egy üres burokká változik, amibe bármit bele lehet tölteni. És miután az orosz állam sátáni ízléssel mindig szart lapátol bele, ő is ilyen lesz. És támogatja a háborút – mondja, ezzel minden oroszt egy kalap alá véve Aresztovics, aki például nem áll szóba olyan amúgy rendkívül tisztességes és professzionális emigráns orosz tévécsatornákkal, mint a Lettországban nemrég meglehetősen átlátszó indokokkal betiltott Dozsgy.
Pedig ez a televízió már azelőtt is, egyértelműen kiállt a háború ellen és Ukrajna mellett, hogy Oroszországból elüldözték. Ezek az újságírók Oroszország katonai vereségét akarják és milliók nézik őket otthon, munkájuk nehezítése egyértelműen árt Ukrajna ügyének. A minden oroszt sújtó kollektív felelősség koncepcióját Alekszander Minkin az ismert újságíró és irodalmár elfogadhatatlannak tartja.
"Nem vagyok hajlandó bűnösnek érezni magam azért, amit Putyin tesz. Undoritónak tartom a kollekíiv felelősség koncepcióját. Aki magára vállalja – ám tegye. Sajnos ezzel kapcsolatban ma a Youtube tele van olyan agresszív, teljesen elvadult véleményekkel, amelyek stílusukban hasonlóak ahhoz, amit a másik oldalon az amúgy alighanem teljesen megőrült Szolovjov ad elő. Pedig van nagyjából 140 millió orosz nemzetiségű ember. Ebből vagy harmincmillió külföldön szerte a világban. Most ezek mind gazemberek, akiket meg kell semmisíteni? Én azt gondolom: ahogy a második világháborúban, mint ellenségről, a hitleristákról beszéltek, most beszéljenek putyinistákról és ne általában oroszokról" – mondja Alekszander Minkin.
A teljes beszélgetéseket a fenti lejátszókra kattintva hallgathatják meg.
2022. december 16., péntek 18:30
Riporter: Nemes Gábor
