Mint Orbán – az utolsó esélyek egyike volt a nacionalisták megfékezésére

Európa talán az egyik utolsó jó esélyét veszítette most el annak, hogy térdre kényszerítse a kontinens nacionalista erőit – így kommentálja a Bloomberg Andrzej Duda hivatalban levő lengyel államfő vasárnapi elnökválasztási győzelmét. Ez a szoros győzelem az amerikai üzleti hírügynökség szerint bebetonozhatja azt az átalakítást, amit a Jog és Igazságosság (PiS) elnevezésű kormánypárt eddig végrehajtott az Európai Unió legnagyobb keleti tagállamában.

További összecsapásokat idézhet elő

A portál emlékeztet arra, hogy Duda kampánya olyan üzeneteket visszhangzott, amilyeneket általában Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől, illetve Donald Trump amerikai elnöktől hallani – ütlegelte a bevándorlókat és a melegeket, rossz hírét keltette Németországnak, valamint az állami televízió segítségével azzal riogatott, hogy riválisa a „zsidó érdekek” kiszolgálója. A 38 milliós Lengyelországot – írja a Bloomberg – a kommunizmus összeomlása után ünnepelték, mert hitet tett a nyugati eszmék mellett.

A Jog és Igazságosság azonban 2015-ös hatalomra kerülése óta nacionalista ideológiát képvisel, ami azzal jár, hogy támadják a független bíróságokat és a médiát, frusztrációt váltanak ki az EU-ban. Most a kormánypártnak még három éve van a következő választásokig arra, hogy további összecsapásokat idézzen elő számos témában, a szénkibocsátás kérdésétől az uniós támogatásokig – ez utóbbinak Lengyelország a legnagyobb nettó kedvezményezettje.

A portál megjegyzi: a lengyel ellenzék szabálytalanságokra hivatkozva kilátásba helyezte ugyan, hogy bíróságon támadja meg a választási eredményt, de a jelek szerint a vitatható szavazatok száma nem változtatná meg a végkimenetelt, és az igazságszolgáltatás vonakodik attól, hogy beavatkozzon.

Fel vannak töltve energiával

A Bloomberg felhívja a figyelmet arra, hogy Trump, aki a múlt hónapban a Fehér Házban fogadta Dudát, továbbra is számíthat lengyel szövetségesére Angela Merkel német kancellárral szemben. Ebbe a képletbe illeszkedik az is, hogy az amerikai elnök úgy döntött, áthelyezi a Németországban állomásozó amerikai csapatok egy részét.

Végezetül az amerikai hírügynökség megállapítja: a magas választási részvételi arány – csaknem hetven százalék – rekordot jelent Lengyelország kommunizmus utáni történelmében, és arra utal, hogy a választásra jogosultak fel vannak töltve energiával, és lehet, hogy ennek a visszhangja érzékelhető lesz más, soron következő választásokon is.

Szoros verseny néz ki

A Washington Postban egy másik, soron következő választásról lehet olvasni: Észak-Macedóniában ezen a héten – konkrétan szerdán – tartják az első parlamenti választást azóta, hogy az ország Macedóniáról erre változtatta a nevét.

A cikk az előzményeket ismertetve szól arról, hogy a kicsiny balkáni országot jelenleg ügyvezető kormány irányítja, miután Zoran Zaev miniszterelnök lemondott, mert az Európai Unió nem volt hajlandó kitűzni az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésének az időpontját. A szkopjei parlament ennek nyomán olyan átmeneti kormányt szavazott meg, amely mindkét nagy párt – az addig kormányzó szociáldemokraták és a jobbközép ellenzék – politikusaiból áll, és amelynek az egyetlen feladata a választások megszervezése volt. A jobboldali ellenzék 2016-ban veszítette el a választásokat, és most megpróbál visszatérni a hatalomba, amely korábban egy évtizeden át az övé volt. A közvélemény-kutatások szoros versenyt ígérnek.

Ezt az előrehozott választást eredetileg április 12-re tűzték ki, de közbeszólt a koronavírus. A mostani voksolást is úgy kellett megszervezni, hogy a kényszerű karanténban tartózkodókat már hétfő óta sorra végiglátogatják mozgóurnával a választási bizottság emberei, egészségügyi személyzet kíséretében. A mindössze kétmilliós országban 8 ezer fertőzöttről tudnak és 380-an haltak meg eddig a járványban, ami vezető kampánytémává vált, holott korábban mindenki azt hitte, hogy a kormány teljesítményének a megítélése akörül forog majd, miként értékelik az emberek, hogy Zaev az uniós csatlakozási tárgyalások elindítása érdekében még az országnévváltoztatás engedményét is hajlandó volt megtenni, ami nemzeti szempontból magától értetődően igen érzékeny kérdés. Az ellenzék a kampányban leginkább azzal vádolta a szociáldemokratákat, hogy nem voltak képesek hatékonyan kezelni a járványt, illetve annak gazdasági következményeit.

Nincs új a nap alatt

A Washington Postban közölt ismertetés kitér arra, hogy a jobboldal korábbi vezetője, Nikola Gruevszki exminiszterelnök Magyarországra menekült, mert nem akarta leülni kétéves börtönbüntetését, amit hatalommal való visszaélés és korrupció miatt szabtak ki rá. Magyarország politikai menedéket nyújtott neki, Észak-Macedónia viszont kéri a kiadatását.

Gruevszki utódja, Hrisztijan Mickoszki jobbközép irányba vitte a pártot, és – nincs új a nap alatt – korrupcióval, az igazságszolgáltatás befolyásolásával, a hatalomgyakorlásba rokonok bevonásával, illetve a gazdaság tönkretételével vádolja a szociáldemokratákat. A cikk esélylatolgató részében az olvasható, hogy ha egyik nagy párt sem szerzi meg a kormányalakításhoz szükséges többséget, akkor valamelyiküknek alighanem koalíciós társként be kell majd vonnia az albán kisebbség legnagyobb pártját.