Balázs Péter: Látható, mi lett volna Orbán idei üzenete Tusványoson

Nagyon kényelmes, kipárnázott, kockázatmentes körülmények között konferenciázhatott Orbán Viktor miniszterelnök, amikor két szomszédos ország szintén jobboldali vezetőjével vették át az Európai Unió helyzetét – mondta Balázs Péter, volt külügyminiszter, egykori uniós biztos. A Bajnai-kormány volt tárcavezetője szerint a beszélgetésen, ahol a résztvevők egymást simogatták és dicsérgették, senki senkinek nem mondott ellent, több kapitális csúsztatás is elhangzott.

A szerdai online konferencia címe Európa cenzúrázatlanul volt, amelyen a magyar kormányfőn kívül Aleksandar Vucic szerb elnök és Janez Jansa szlovén kormányfő fejtette ki a nézeteit, a felvezetőt pedig a szintén jobboldali Francois-Xavier Bellamy filozófus, a francia Republikánus Párt európai parlamenti képviselője mondta. Orbán egyebek mellett hangsúlyozta, szerinte az Európai Unió, a 2008-as pénzügyi, gazdasági krízist, a 2015-ös migrációs válságot és most, a 2020-as koronavírus-járványt is rosszul kezelte. Ráadásul Európa „visszavonulóban van” a világban demográfiai, gazdasági és katonai szempontból is.

Balázs Péter szerint az első kapitális csúsztatás az volt, ahogy Orbánék a válságok és Európa viszonyát értékelték. A volt uniós biztos hangsúlyozta, hogy mindhárom válság kívülről jött, a krízisek nem az EU-ből fakadtak. 2008-ban az Egyesült Államokban kialakult szuverén adósságválság gyűrűzött tovább a világban, ami aztán megrázta Európát is, ahol meg kellett menteni az euróövezet közös valutáját. Aztán jött a migrációs hullám, Ázsia felől, akárcsak a koronavírus-járvány, vagyis ezeket sem Európa csinálta.

Mindezt objektíven értékelve, Orbánnal ellentétben, azt lehet mondani, hogy három váratlan, nagy, és az uniós tagállamokat nagyon különféleképpen érintő válságra Európa a körülményekhez képest jól reagált, az első kettőben megedződött, aztán sajnos jött a következő – mondta Balázs Péter.

Orbán Viktor a Polgári Magyarországért Alapítvány konferenciáján azt is kifejtette, hogy szerinte az EU-n belül a problémákra, teljesen másképp reagált a kontinens nyugati és keleti fele. Nyugat-Európa a jóléti államot próbálta menteni a gazdasági válság idején, keleten, főleg Magyarországon pedig a munkaalapú társadalmat választották. Balázs Péter szerint Orbán akármilyen pályára lép, ott azonnal kijelölt egy középvonalat, és jókra meg rosszakra osztja a szereplőket. Eközben a kelet-nyugati konfliktus így nem áll fönn, helyette történelmi okokra visszavezethető gazdasági, fejlettségi különbségek vannak, a helyzet fő jellemzője pedig, hogy a Kelet ma is pénzt, technológiát és fejlesztési impulzusokat szeretne kapni a Nyugattól. Érdekes volt az online konferencián, hogy a szerb elnök – gyengítve ezzel az uniót kritizáló egységfrontot –, utalt rá, országa vágya, hogy beléphessen az EU-ba.

A Nyugat bírálata mellett, és azzal összefüggésben, Orbán talán legfontosabb üzenete az volt, hogy Európa nyugati fele ne szóljon bele a keletiek ügyeibe. A kormányfő most is elmondta, hogy szerinte Európában két koncepció versenyez egymással, a progresszív liberális, baloldali és a keresztény kultúrán alapuló irány. Szerinte az EU akkor lehet sikeres, ha egyik sem akarja rákényszeríteni az akaratát a másikra, ezért „nekünk arra kell kérni a nyugatiakat hogy ne mondják meg, hogyan kell élnünk az életünket”.

Balázs Péter szerint, ha lett volna Tusványos, valószínű, ott is ezt az üzenetet lobogtatta volna Orbán Viktor, vagyis hogy a másik irányzathoz tartozók ne szóljanak bele az ügyeinkbe. A volt uniós biztos szerint a kiszólás célpontja az a fejlemény, hogy az EU egyre inkább előtérbe helyezi a jogállami követelményeket. A német uniós elnökség hóeleji kezdete alkalmából Angela Merkel német kancellár július 8-án az Európai Parlamentben elmondott beszédében az első helyre tette a jogállamiság követelményeit, ami Balázs Péter szerint nagyon fáj azoknak – elsősorban a magyar és lengyel kormányoknak – akiknél ez a dolog nincs rendben.

A volt uniós biztos hangsúlyozta, egyre jobban körvonalazódik egy olyan technika, amellyel az uniós pénzek folyósítását kapcsolatba hoznák bizonyos feltételek teljesítésével. Ezek nagyrészt pénzfelhasználási, gazdasági kikötések lehetnek, de biztos, hogy nem engedik el a demokrácia, a sajtószabadság, a civil szervezetek és az ezekhez hasonló többi témát sem.

Balázs Péter szerint a jogállamisággal kapcsolatos kritikákat a magyar kormány kivédhetné azzal, ha az ország csatlakozna az Európai Ügyészséghez, amely uniószerte vizsgálódhatna a visszaélések után. Az Orbán-kabinet azonban nem ezt teszi, mert fél tőle, mint ördög a szenteltvíztől. Inkább azt szeretné, ha uniós pénzt kaphatna, de feltételek és európai vádhatóság nélkül.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!