Mintha direkt csinálnák ki az állami iskolákat
23/11/2021 13:17
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Az iskoláknak nem kötelező adatokat szolgáltatniuk arról, hányan covidosak az intézményben, így a szülők nem tudnak felelős döntést hozni, hogy elengedjék-e a gyereküket, pedig a nem oltott kisebbek veszélyeztetett hozzátartozóknak is átadhatják a betegséget. Az egész állami iskolarendszer hatalmas problémákkal küszködik, és mintha az állam nem is szándékozna megoldani egyet sem. Évekre elvesztettük a pedagógus pályát.
A teljes beszélgetést a lejátszóra kattintva 1:07:54-től (67:54-től) hallgathatja meg.
A szülők nem tudnak felelősen dönteni, hogy elengedjék-e a gyereket az iskolába, vagy ne, mert ahogy az országos statisztikai adatokat a kormány titkolja, úgy az iskolák felől sem érkeznek pontos információk a járvány terjedéséről, mert nincsenek rákényszerítve, mondta Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó Gimnázium matematika-fizika-biológia szakos tanára, az iskola közalkalmazotti tanácsának elnöke.
Bár egy miniszteri határozat szerint amennyiben indokolt, akkor a szülő otthon tarthatja a gyereket, de a rendelkezés szerint maga a járvány nem tekinthető alapos indoknak. Emiatt az iskolaigazgatók nem kötelesek elengedni a gyereket csupán azért mert járvány van. A szülő döntését tehát nem könnyíti meg, hogy nem tudja, hogy az iskolában hány beteg gyerek van. Pilz szerint ez elsősorban olyan helyeken veszélyes, ahol a 12 éven aluliak vannak többségében, tehát akiket nem lehet oltani, viszont "nagyon könnyű hazavinni a betegséget, és ha otthon van egy beteg nagymama, életveszélybe kerülhet".
De az oktatásra és a hazai iskolarendszerre amúgy is a problémák jellemzők. Például óriási tanárhiány, és erre rakódik rá a koronavírus miatt kieső tanárok hiánya. Pilz példaként említette, hogy mivel az iskolákban olyan kevés a kémia óra, általában csak egy kémia tanárt alkalmaznak, és ha ő megbetegszik, akkor hetekig, vagy rossz esetben még tovább az iskolában egyáltalán nincs kémia óra megtartva. De szerinte alapvetően sok iskolából "amúgy is hiányoznak a kémia, a fizika, az informatika és egyéb szakos tanárok: lényegében szakos oktatás". Úgy, ahogy a 70-es-80-as években, "a pedagógus végzettségel rendelkező kolléga bemegy, de nem szakos oktatás van".
Az óvodákban még ennél is rosszabb a helyzet, mondta. A kormánynak már lépnie kellett, és már nem kötelező az óvodákban, hogy két pedagógiai végzettségű óvodapedagógus álljon munkában, "nagyon sok óvodában már csak egy óvodapedagógus van a gyerekkel, és az is előfordulhat, hogy a 8 óra előtt vagy délután nem is óvodai végzettségű felnőtt vigyáz a gyerekekre". Pilz szerint ezeknek a lépéseknek az a tanulsága, hogy "a közoktatás a kormány számára gyerekmegőrzést jelent, vigyáznak a gyerekre, amíg a szülő dolgozik, hogy a gazdaság működjön. Tehát ennyi az elvárás feléjük, és ennek megfelelően vannak beárazva".
Pilz szerint további probléma, hogy bár a pedagógusoknak előírták az oltást, de csak az állami intézményekben, mintha az egyházi és alapítványi iskolák esetében nem terjedne a vírus. Így azt az állami iskolában dolgozó pedagógust, aki nem oltatja be magát, előbb fizetés nélküli szabadságra küldik, majd egy év után el is küldhetik, aminek az is lehet következménye, hogy az állami iskolákból átáramlanak az egyházi és más fenntartású iskolák felé, és az államiban még súlyosabb lesz a helyzet.
A különböző fenntartású iskolák között számos más különbség is felfedezhető: a finanszírozás sem azonos mértékű, nem igazságos különböző fenntartóknál, "mintha az állami iskolák nem is az államé lennének, és mostohagyerekként vannak kezelve".
"Azt látjuk, hogy évről-évre kevesebb a pedagógusjelölt, aki pótolhatná a nyugdíjba menőket. És az állami iskolákban nem is hagyják tanítani a nyugdíjas pedagógusokat, mert akkor elveszítik a nyugdíjukat". Ebben is más az állami és a más fenntartók közötti különbség, például az egyházi iskolában, aki még szeretne nyugdíj után is tanítani, megteheti, de az államiban nem. "Mintha az állami iskolák direkt ki lennének csinálva". Pilz szerint februárig lehet jelentkezni a végzős diákoknak az egyetemre, tehát ha most hirtelen vonzóvá tennék a pedagógus pályát, erkölcsi és anyagi elismerésben, részesítenék, akkor is csak hat év múlva jelennének meg tömegesen az első fecskék, akik a nyugdíjba vonulókat már tudnák pótolni. Addig is nőne a hiány, mivel évente több ezer pedagógus esik ki a rendszerből, mondta.