Mit lehet kezdeni a kórházak adósságaival?
29/03/2024 17:44
| Szerző: Klubrádió
Pálinkás Szüts Róbert vendége Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára volt a nagypénteki Reggeli gyorsban. Műsorvezetőnk arról kérdezte, hogy a február végére már 100 milliárd forintot is meghaladó kórházi tartozásoknak mik a következményei.
Rásky szerint az egészségügy – és ezen belül a kórházak – finanszírozása évtizedek óta rossz: a kórházak nem kapják meg azt a pénzt, amibe a gyógyítás kerül. Kevesebbet kapnak a beavatkozásaik után, mint azoknak a valós költsége. Általában évente 50-60 milliárd forint adósság keletkezik, de ennek a nagy részét a kormány eddig általában az év végén kifizette. A tavalyi év azért volt különleges, és egyes vélemények szerint gyakorlatilag azért duplázódhatott meg ez az adósság, mert megnőttek a kórházak költségei az orosz-ukrán háború miatt, az energiaválság, az energiaár robbanás, illetve az infláció miatt is. Erre pedig nem volt felkészülve a költségvetés.
A következmény pedig az, hogy kórházi osztályokat zárnak be, mert nem jutnak hozzá eszközökhöz. Nagyon széles az eszközök köre, ami már most is hiányzik. A rossz finanszírozás és az ebből fakadó késői fizetés rendkívüli módon rombolja a morált és az üzleti kapcsolatokat az ágazatban. A kórházaknak beszállító cégek nagy része nem maga állítja elő a terméket, hanem ő is megveszi valakitől, és ha neki nem fizetnek, akkor ő is késedelmesen tud fizetni a gyártónak. Ezt már a gyártók is kezdik megunni, és látják, hogy a covidnak és a háborúnak a következményeként a világpiacon is eszközhiány van, így egyre több az olyan eszköz, amit egyes kórházak nem tudnak beszerezni.
Komoly gondot jelent a nagygépek javítása. Egy kórházigazgató saját hatáskörben dönthetett arról, ha elromlott a CT vagy röntgen, akkor kihívja a szervizt és kifizeti a több százezer vagy az 1-2 millió forintos javítási költséget. Ilyen ma már nincsen, már egy központi állami szerv, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságé ez a jogosítvány. Ezekre közbeszerzést kell kiírni így, a javítások pedig elhúzódnak.
A másik oka a tervezett műtétek elmaradásának pedig az, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ határozza meg, melyik kórház hány műtétet hajthat végre azokból. De az elmaradó műtétek kb. 20%-ában már eszközhiányra vezethető vissza az ok, azaz be nem szerezhető, vagy nem működő eszköz állt a háttérben.
Eközben az eszközgyártó cégek vezetőinek munkaideje többnyire egyfajta alkudozással telik az intézményekkel, hogy valamennyit legalább fizessenek ki nekik a számláikból.
Hogy mi lehet a kimenetele ennek az állapotnak, arra Rásky László két forgatókönyvet vázolt fel. Az egyik a negatív, ami most zajlik éppen. Információi szerint, eddig már legalább kétszer volt a kormány előtt az adósságrendezés terve, és talán a jövő heti kormányülésen is szóba kerül. Ha nem reagál erre az állam vezetése, tovább halogatja a kormány a fizetést, akkor nagyon gyorsan súlyosbodni fog a helyzet, egy-két hónapon belül azzal lesz tele a sajtó, hogy kit, mikor, miért nem tudtak ellátni eszközhiány miatt. A pozitív kimenetelt az ágazatirányítás kommunikálja körülbelül másfél éve, ez pedig arról szól, hogy nemcsak az adósságrendezésre nyújtottak be tervet a kormányhoz, hanem az egészségügy finanszírozásának a rendbetételére is.
Az egészségügy azért nem minden ízében kiszámítható rendszer, de hogyha ez az éves, most már 150-150 milliárdos adósság lemenne mondjuk a tizedére, tehát 15-20 milliárd forint lenne évente az adósság, és arról kellene beszélgetni, akkor nagyon boldogok lennénk az egész ágazatban – zárta mondanivalóját az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.
2024. március 29. péntek 8:40
