Mitől szabadultak ránk a brutális áramárak?

A hatalmas németországi nap- és szélenergia kapacitások a sötétszélcsend idején mind Németországban, mind egész Európában komoly kihívásokat okoznak a villamosenergia ellátásban és az árakat jócskán megugrasztják, és emiatt ilyen magasak a nagykereskedelmi áramárak Magyarországon is – ezt üzente Steiner Attila energetikáért felelős államtitkár. Szakértők eközben arról beszéltek, hogy miért épp most kellett az erőműveket karban tartani, más szakértő pedig azt mondta, a szárazságra vezethető vissza áram drágulása. 

Holoda Attila rádiónknak azt mondta, mindegyikben van igazság. 

Magyarországon nagyon kevés az olyan kiegészítő erőművi kapacitás, amit olyan esetekben, lehetne használni, mint amikor teljes szürkeség borul az országokra, és a klasszikus megújuló energiákat nem lehet beadni a rendszerbe. Ilyenkor nyúlnánk a fosszilis gyorsan bekapcsolható rendszerekhez, ha lenne.

Holoda Attila azt mondja, az alapbrobléma az, hogy erősen importfüggők vagyunk akkor is, ha ennek ellenkezőjét hangoztatja a kormány. Tehát attól, hogy azt állítják, perceken belül átlépünk az energia szuverenitásba és ehhez mindig példaként hozzák, hogy már 7000 megawatt beépített naperőmű teljesítményünk van, még nem vagyunk függetlenek. Mert ezek napsütés nélkül nem működnek.

Emlékeztetett, 2000-től kezdődően egyre több szenes erőmű esett ki a rendszerből, és az látszik, hogy a kormány arra apellált, hogy korlátlan import lesz, de nincs.

Példaként említette, hogy a balkáni területekről szoktunk villamosenergia tartalékot importálni vizes erőművekből, ám az idei aszályos időszak miatt nem tudnak ezek az erőművek olyan teljesítménnyel dolgozni, mint korábban.

A másik gond szerinte, hogy Ukrajna egy aranytartaléka volt ennek a régiónak villamosenergia szempontból, mert egy stabil villamosenergia-exportőr volt, de a háborúban vagy megsérültek, elpusztultak vagy az oroszok fennhatósága alá kerültek az erőműveik. Így nettó importőrré vált Ukrajna. Ez a plusz igény pedig felfelé nyomja az árakat.

Most az látszik, hogy a magyar árak nagyjából duplája a nyugati fogyasztóknál tapasztalható áraknak. Ebből ugyan a magyar fogyasztó nem vesz észre semmit a rezsicsökkentés miatt, de ezt valahol valaki ki fogja fizetni, hisz az ipari vállalkozások már a magas árakon kénytelenek a szolgáltatást megvásárolni. Ez előbb utóbb a fogyasztóknál is megjelenik.

Holoda Attila úgy véli, sokkal rugalmasabb szabályozással, sokkal kevesebb adóval tudná az ipari vállalkozásokat segíteni a kormány és ez lehetővé tenné akár gázos, akár más erőműveket létrehozását. A naperőműveknél az látszik, hogy hiába van sok napos óra, nem tudjuk tárolni a napenergiát. A paksi erőmű építését pedig hiába várjuk, aláírták már 10 éve a szerződést, de egy kapavágás nem történt,  pedig az atomenergia sokat segítene rajtunk.