Moór Marianna: Nagy család voltunk, kibombázva is boldogok
27/12/2023 14:53
| Szerző: Klubrádió/pj
Beregi Péter vendége a 80 éves Moór Marianna színésznő volt, a december 26-i karácsonyi műsorunkban hallhatták beszélgetésüket.
Felsorolni sem lehetne, hány darabban, filmben, tévéjátékban szerepelt Moór Marianna, aki 2022-ben hagyta abba a szakmát. Az utolsó évek kivételével szépek és boldogok voltak, azért is hagyta abba, mert már nem adott olyan örömet a szereplés, mint korábban.
Először a kezdetekről volt szó a beszélgetésben. Moór Marianna tizennégy évesen járva a Filmgyárban szinte véletlenül csöppent bele a filmezésbe, amikor A tettes ismeretlen című filmet forgatták. Az egyik legjobb rendező, Ranódy László szúrta ki őt, és rengeteg fiatalból került rá a választás. Később is ott volt minden próbánál, és sokat beszélgetett vele. A fiatal lány egy olyan csapatba került be, ami valami egészen elképesztő volt a számára. Ott volt például Illés György operatőr, az operatőrök atyja. A fimben olyan sztárok szerepeltek, mint Páger Antal, Tolnay Klári, Bara Margit, Bárdy György, Makláry Zoltán, Dajka Margit, Ajtay Andor vagy éppen Bánhidi László.
Arra is emlékszik, amikor a világosítók a hídon neki szurkoltak, amikor már csak ketten maradtak versenyben a szerepre. És akkor a végén outsiderként is érezte, hogy riválisa túl sikkes, túlságosan is vigyáz a mozdulataira, és akkor már sejtette, hogy ő lesz a befutó, hiába gondolta úgy, hogy a másik lány szebb. Pedagógus szülei tudták, hogy a stáb vigyázni fog a 14 éves lányra, de benne is megbíztak, mert ők nevelték olyanná, amilyen lett. „Egyszerűen bíztak bennem.”
Érettségi után pedig már a Színművészeti Főiskolára ment egyből, ahol Szinetár Miklós volt az osztályfőnöke, akit mindenki dicsér, akit tanított. „Imádtuk. Nála jobb tanár színészképzésre nincsen.” Még ma is össze-összefutnak olykor, bár nincs köztük heti vagy havi kapcsolat. A világ legjobb tanáraként írja le Szinetárt, aki azt mondta a fiatal színinövendékeknek, hogy muszáj megtanulniuk egyedül dolgozni, darabot olvasni tudni, mert hiába van a rendező, a színésznek is tisztában kell lennie a darabbal, illetve ki kell alakítsanak egy szoros kapcsolatot a többi szereplővel. „Megtanított színházul gondolkodni minket, és még volt egy mondata: Soha ne engedd meg, hogy sötétben játsszál!” Ezt a mondatot egy életre megjegyezte. Szinetár tanárként és rendezőként is úgy végezte a munkáját, hogy mindenki végezte a maga dolgát az irányítása mellett, és senki nem úgy élte ezt meg, hogy neki megmondja a mester, hogy mit kellene csinálnia. Nem volt bennük ellenkezés. Ezzel szemben „a diktátorok ellen az ember lázad, az irritáló, azt nem lehet elviselni színházban”.
Ezután a beszélgetés fonala arra terelődött, milyen volt egykor színésznek lenni és milyen most. Ma már sokkal kevésbé jellemző a társulati lét, mindenki rohan előadás után a dolgára.
„A színházban jól kell, hogy érezd magad. Boldognak kell lenni, bemenni a színházba majdnem jobb, mint hazamenni. Hogy jaj, próbám lesz, előadásom lesz, ez az örömforrás”.
Moór Marianna utána a színházi karrierjéről mesélt. Négy évet húzott le Kecskeméten, mert akkor még úgy volt a szakmán belüli rendelkezés, hogy főiskola után vidékre is kell menni, hogy mindenki megtapasztalja a vidéki színészi életet, és sok szerepet játszhasson. Neki is minden évben volt vagy négy bemutatója, csupa remek főszerep. Így meg tudta tanulni a szakmát, úgyhogy már úgy jött fel a Nemzetibe, hogy föl volt szerelkezve, így kaphatta meg Pethes György rendezőtől Juli szerepét a Liliomban. Főiskolásként statisztaként már dolgozott a Nemzetiben, de azzal, hogy ő Kecskeméten főszerepeket kapott, míg évfolyamtársai inkább csak kisebb szerepeket olyan nagynevű helyeken, mint a Víg, a Madách vagy a Nemzeti Színház, előnybe került. Őt nagy szeretettel fogadták a Nemzetiben és ő is szeretett ott fellépni, amíg lehetett, mert a színházat egyszer csak lebontották. A jóval később felépülő Nemzeti pedig már egy egészen más világ volt.
Ezután szó esett még a boldog gyerekkorról is. Moór Mariannáék öten voltak testvérek, három nővére és egy öccse. Zuglóban laktak a Kolumbusz utcában, amíg ki nem bombázták őket a háború alatt. A szerencséjük az volt, hogy éppen abban a balatoni kis parasztházban voltak akkor, amit még a szülei vettek meg a háború előtt. Ezután egy szükséglakást kaptak Zuglóban, a körvasút sor mellett, ott éltek nélkülözve, de boldogan.
„Nagy család voltunk, és boldogok voltunk kibombázva is. Kölcsönbútor, kölcsön, szóval el tudod képzelni, amikor színültig lement egy olyan polgári lakás, ahol édesapának hatalmas könyvtára volt.” A szülei úgy éltek, ahogy illett egy polgári korban élni, ez ment semmivé. Az első filmjének a honoráriumából egy konyhabútort vett a szüleinek.
Édesanyja négy gyermek mellett tanult pedagógiát, és követte férjét a pályán. A két pedagógusfizetésből éltek heten szűkösen, de boldogan, és a karácsony mindig nagyon szép volt náluk.
Ha kíváncsi a beszélgetés alakulására, melyben Moór Mariann mesélt a könyvekhez való viszonyáról, díjairól, színésztársairól, felnőttkori családjáról, fiáról, kutyákról és sok minden másról is, hallgassa vissza az adást vagy nézze meg a videót a Klubrádió YouTube-csatornáján!
2023. december 25. hétfő 18:00
Műsorvezető: Beregi Péter
