"Morawiecki kabinetje rövidebb életű lesz, mint egy házi légy"
28/11/2023 09:30
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Mateusz Morawiecki arra hivatkozva kapott Dudától kormányalakítási megbízást, hogy az októberi lengyel választáson pártja, a PiS szerezte a legtöbb mandátumot, bár önmagában a többséghez nem eleget. A koalíciós többség azonban Donald Tusk mögött áll. Egy volt képviselő azzal viccelődött, hogy Morawiecki kabinetje rövidebb életű lesz, mint egy házi légy – írja a Der Spiegel.
A Jog és Igazságosság elnevezésű párt, a PiS nyolc esztendeig tartó lengyelországi kormányzása után Donald Tusk leendő kormányának van mit kijavítania, de az első teendője az igazságszolgáltatás függetlenségének a helyreállítása lesz – írja a Der Spiegel.
Külön figyelemre méltó, hogy a cikk tegnap, vagyis azon a napon jelent meg, amikor Andrzej Duda köztársasági elnök beiktatta hivatalába Mateusz Morawiecki újabb, egyértelműen életképtelen kormányát. Az eddigi miniszterelnök arra hivatkozva kapott Dudától kormányalakítási megbízást, hogy az októberi választáson pártja, a PiS szerezte a legtöbb mandátumot, bár önmagában a többséghez nem eleget. Az, hogy a relatív győztest is megilleti az első kormányalakítási kísérlet joga, teljesen bevett formula szerte a világon – de az már nem, hogy a miniszterelnöknek kijelölt személy anélkül álljon a parlament elé, kérve annak bizalmát, hogy előzőleg megállapodott volna azokkal a pártokkal, amelyek többséget tudnak neki biztosítani. Morawieckinek nem ígértek ilyet, éppen ellenkezőleg, Donald Tusk mögött áll a kormányképes koalíciós többség. De a PiS kormányfőjének csak két hét múlva kell a szejm elé állnia, hogy besöpörje a kudarcot.
Hogy ezt mennyire egyértelműnek tekinti a nemzetközi média, jó példa rá a Politico amerikai portál európai kiadásának ma hajnali nyitóoldala, ahol a vezető írás címe: Összetákolták Lengyelország zombikormányát. Egy volt képviselő azzal viccelődött, hogy Morawiecki kabinetje rövidebb életű lesz, mint egy házi légy – olvasható a cím alatt.
Tuskra igen nehéz feladat vár
De vissza a Der Spiegelhez. A cikk szerint Tuskra igen nehéz feladat vár, amikor – a koalíciós megállapodás kifejezésével élve – helyre akarja majd állítani az eddigi kormányzat által megingatott jogállami viszonyokat. Nyolc év után ugyanis éppenséggel a visszamenőleges helyreállítás lépéseit nehéz úgy igazítani, hogy azok összeegyeztethetők legyenek a jogállamisággal. Mit lehet például kezdeni az olyan személyekkel, mint Julia Przyłębska, aki az Alkotmánybíróság elnöke, ugyanakkor Jaroslaw Kaczyński PiS-elnök személyes barátja? – teszi fel a kérdést a német magazin, és felhívja a figyelmet arra, hogy Przyłębska már jelezte, meg kívánja védelmezni a mostani jogi berendezkedést az úgymond tervezett törvénytelenségekkel szemben. A Der Spiegel felveti, hogy a bírói függetlenség helyreállítása mellett a drákói abortusztilalmi rendelkezésekkel is kezdeni kellene valamit. Tekintettel azonban az alkotmánybírósági elnökasszony várható ellenállására, a lap megállapítja: a jogállamiságot könnyebb tönkretenni, mint a jogállamiságnak megfelelően helyreállítani.
Vita az uniós büdzsé körül
Az imént említett Politico egyik friss jelentése szerint több EU-ország azt szeretné, ha az Európai Bizottság legalább 20 százalékkal csökkentené – ez 13 milliárd eurót jelent – a középtávú, vagyis hét évre szóló uniós büdzsé növelésére vonatkozó indítványát. Az Európai Unió javaslattevő-végrehajtó intézménye júniusban kérte a tagállamokat, hogy 66 milliárddal növeljék a kiadási keretet, úgymond váratlanul felmerült költségek miatt, amelyek olyan válságok leküzdése érdekében váltak indokolttá, mint például a világjárvány, illetve az ukrajnai háború. A portál diplomáciai forrásokból értesült a tervezett növelés csökkentésére vonatkozó felvetésekről. Ezek a források arra hivatkoztak, hogy az nem fair, szembe megy a szolidaritás elvével, ha csak a tagországok egy részének, nevezetesen a nettó befizetőknek kell mélyebben a zsebükbe nyúlniuk. Ezek azok az EU-országok, amelyek több pénzt kötelesek befizetni az uniós kasszába, mint amennyit különböző támogatási formákban abból kivehetnek, és azon az állásponton vannak, hogy ha megnőttek a közös költségek, akkor azok egy részét abból kellene fedezni, amennyivel csökkenteni lehet a nettó kedvezményezetteknek kifizetett támogatásokat. Így a kényszerű kiadási növekmény a bizottsági tervezetnél szerintük 20 százalékkal alacsonyabb lehetne.
Az óra ketyeg, Ukrajna segítséget kér a jövőre mintegy 29 milliárd dollárra emelkedő költségvetési hiányának a pótlásához – írja a Politico, és hozzáteszi: Magyarország kivételével az összes tagállam egyetért Ukrajna további támogatásában – a kiadási tételek lefaragásának az igénye más területeket érint. E más területek közt különösen heves most a vita arról, hogy a felzárkóztatási alapokat és az agrártámogatásokat – amelyek együttesen az uniós költségvetési kiadások kétharmadát teszik ki – eleve kizárják-e a kiadások azon köréből, ahol lehetséges a spórolás. Az év végén távozó spanyol soros elnökség ugyanis, amely előkészíti a decemberi csúcsot, a brüsszeli Bizottsággal karöltve erre törekszik.
Eredménytelen volt Charles Michel magyar látogatása, de többet nem tudunk
Végezetül arról, hogy – eddig legalábbis – szinte semmi érdemi nem jelent meg a nemzetközi médiában arról, jutott-e valamire Charles Michel, az uniós tagállamok csúcsvezetőiből álló testület, az Európai Tanács elnöke tegnap Budapesten, Orbán Viktorral folytatott megbeszélésén. Ez persze nem véletlen, és talán a legegyértelműbb a bécsi Die Presse tudósítása volt, amely eredménytelennek minősítette a látogatást. Michel letett arról, hogy sajtóértekezletet tartson, és Orbán máskor oly közlékeny sajtóstószolgálata is szőnyeg alá söpörte a kérdést – írja a Die Presse.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.11.28., kedd 6:00
Riporter: Kárpáti János