Most már az egyetemisták is megtapasztalhatják, mi a diktatúra

A Színház- és Filmművészeti Egyetem blokád alá helyezése, valamint a vasárnapi tüntetés nemcsak az ellen való tiltakozás, hogy az autokrata Orbán Viktor átvette az egyetem irányítását is, hanem a nacionalista kormány ellen meghirdetett általános ellenállás jelképe is lett – értelmezte a helyzetet a New York Times budapesti keltezésű tudósításában. Mindenkinek alkotmányos joga, hogy politikai hovatartozástól függetlenül oktatásban részesüljön – ezt már Szurdi Panni, az egyetem 22 éves hallgatója fogalmazta meg a lapnak, amely ezzel szembeállítja Orbán kijelentését, aki szerint épp ez a változás fogja az államtól függetlenné tenni az egyetemet. Gulyás Gergelyt, a kormányfő kabinetfőnökét is idézi a cikk, aki bejelentette, hogy az egy hete tartó tüntetések után sem fogják vitatni senkinek a tüntetéshez való alkotmányos jogát, noha nem ért egyet a tüntetők követeléseivel, illetve hogy a tüntetők aggályai alaptalanok, nincs mitől félniük.

A cikk kiemeli a nemzetközileg ismert neveket, mint Saul Fiáért Oscart nyert Röhrig Gézát, Zsigmond Vilmos világhírű operatőrt és a legutóbb a Test és a lélek című filmmel számos nemzetközi elismerést nyert Enyedi Ildikót. Az egyetemistákat képviselve Csernai Mihály azt emelte ki, hogy eltökélt és megingathatatlan kultúrháborúba kezdett Orbán Viktor. És ez része a 2010 óta nyilvánvalóvá vált nacionalista propagandának, amelynek során igába hajtotta a bíróságokat, a médiát, amely megszülte az új alkotmányt és a választási törvényt, utóbbi pedig a Fidesz malmára hajtja a vizet. A kuratóriumi elnökké avanzsált Vidnyánszky Attila a miniszterelnök Orbán embere, aki szerint az egyetemistákat meg kellene tanítani arra, hogy mi a nemzet, a haza és a kereszténység, mert változásra érett a szerinte ideológiai képzést nyújtó egyetemi oktatás – ismerteti az előzményeket. A cikk még a pénteki Iványi Gábor által szervezett tüntetésre is kitér, és idézi a távozó Upor Lászlót is, aki úgy fogalmazott, hogy a diákok kicsiben megtapasztalhatták, mit jelent a diktatúra és azt, hogy ami most történik, egy életre szóló lecke lesz mindenkinek.

Az élőláncról az AP amerikai hírügynökség összefoglalója alapján az ABC News tévé is beszámol, sokkal inkább a konkrétumokról, mint az elvekről, például hogy a szervezők a maszk és a kesztyű viselésére szólították fel a résztvevőket, hisz kézről kézre adták a Charta Universitatist. Az egyetem neveltjei közül Kertész Mihályt, illetve ahogy a Casablanca rendezőjeként külföldön ismerik, Michael Curtist, és ugyancsak Zsigmond Vilmost emeli ki a cikk. Megtudjuk azt is, hogy a Velencei Filmfesztiválon tartózkodó Mundruczó Kornél a #freeSzFE feliratú pólóban hívta fel az ott lévő kollégák figyelmét a hazánkban zajló eseményekre.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung pedig arról számolt be, hogy a híres Berliner Ensemble lemondta a Nemzeti Színházunkban szervezett nemzetközi színház fesztiválra, a MITEM-re hozott darabjának előadását, a Medeát, így tiltakozva Vidnyánszky szerepvállalása ellen, aki egyébként meghívta őket a fesztiválra. A Facebookon egyébként fotókkal illusztrálták, hogy a vendégszínészek a tenyerükre firkantották az SZFE-t szolidaritásuk kifejezéseként.

A George Washington Egyetem Művészettudományi Tanszékének legfrissebb recenziójában Anne Applebaum legújabb, a Demokrácia alkonya című könyvéről olvashatunk, amiben természetesen arról ír, miként foszlottak szét a rendszerváltás hajnalán remélt illúziók, s lettek a demokráciáknak induló rendszerekből önkényuralmi és illiberális rendszerek. És itt bizony nem csak Lengyelországot és Magyarországot emeli ki, de Olasz- és Spanyolországot, Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat is idesorolja azok mai állapotában. Ezek az országok a lenini pártmodellt alakították ki azzal a különbséggel, hogy nem forradalmi, hanem békés úton tették ezt.

És végül a brit konzervatív Spectator folyóiratból Johan Norberg cikkére érdemes felhívnunk a figyelmet, mert sorra véve a koronavírus miatti rendszer- és kormányszintű változásokat, a szerző aggályát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy vajon lesz-e visszaút ezekből a zárt és önkényuralmi, központosított rendszerekből a nyitott társadalmakba? Mert nagyon úgy néz ki, hosszú távra rendezkednek be a most hatalmon lévő kormányok, ami reális forgatókönyv a vírus kiismerhetetlensége miatt. Természetesen központi hely jut ebben a kontextusban az Orbán-féle rendeleti kormányzásnak is, mint Kínának, Iránnak és Törökországnak is, ahol a vírus okán ki lehet terjeszteni az emberek kamerákkal és egyéb módon történő megfigyelését, életük teljes nyomon követesét. Magyarországon pedig még le is tartóztathatják a rendszerre veszélyes elemeket.

Csernyánszky Judit nemzetközi lapszemléje a 2020. szeptember 7-i Reggeli gyorsban hangzott el.