Nagyobb szava van most a hatóságoknak, de túlzásokba nem eshetnek

Bár nem szerepel a magyar jogszabályokban a karantén szó, de vele azonosítható különböző járványnügyi intézkedésekre természetesen lehetőséget adnak a hazai törvények. Ezek csoportokat és egyéneket is érinthetnek – mondta Asbóth Márton, a TASZ magánszféra projektvezetője.

Utóbbi esetben már eddig is történtek korlátozások Magyarországon, legutóbb amikor koronavírusos és fertőzésgyanús személyeket különítettek el a külvilágtól. A jogszabályok azt is lehetővé teszik, hogy egészségügyi okokból a hatóságok épületeket, városrészeket, településeket, vagy akár még nagyobb területeket is lezárjanak, megtiltva a ki-bejárást – ahogy az Kínában és Olaszországban megtörtént. Ez már jobban megfelelhet a köznapi karantén kifejezés jelentésének – tette hozzá.

Asbóth Márton szerint a koronavírus-járvány olyan speciális helyzet, amikor az állam akár erőszakkal is kötelezheti az embereket az új, rendkívüli szabályok betartására. Korlátozhatja az egyén személyi szabadságát – megtilthatja az adott terület elhagyását, vagy felkeresését –, valamint ilyenkor a betegjogok is másképp alakulnak, az állam előírhat bizonyos szűréseket, gyógykezeléséket.

Ha valaki fertőzésgyanús, akkor elrendelhetik, hogy meghatározott ideig, nagyjából két hétig, ne hagyhassa el az otthonát, és kerülje a találkozást másokkal, miközben megfigyelés alatt tartják egészségi állapota alakulását. Ha pedig valakinél bebizonyosodik, hogy elkapta a vírust, akkor kötelezően kórházba kell vonulnia, ahogy ez történt a szerdán bejelentett első magyarországi koronavírusos személyek esetében is. A két, hazánkban tanuló iráni diákot a Szent László Kórházba szállították, és csak teljes gyógyulásukat követően hagyhatják el az intézményt.

Érdemes tisztában lenni azzal, hogy gyerekeket is elválaszthatnak a szüleiktől, vagy ápolásra szorulót a róla gondoskodó személytől, ha valamelyikük megbetegszik. Jogilag erre is lehetőség van, hiszen a karantén nem választás kérdése. A gyerekek, idős, rászoruló rokonok ellátásáról ilyen esetben további hozzátartozók gondoskodhatnak, vagy ha erre nincs mód, akkor az állam kötelessége átvenni a feladatot. Ez szélsőséges helyzetben azt is jelentheti, hogy a hátramaradt idős embert szintén fekvőbeteg intézménybe utalják. A lényeg, hogy senki nem maradhat ellátatlanul.

Van olyan helyzet tehát, amikor legitim a jogkorlátozás, de nagyon fontos odafigyelni, hogy a hatóságok nehogy túlzásokba essenek, és olyan szigorításokkal is éljenek, amelyekre még ilyenkor sincs felhatalmazásuk. A múlt héten például már arról lehetett hallani, hogy néhány karanténba helyezett diák esetében azt fontolgatták, elveszik a mobiltelefonjukat, vagy korlátozzák, miről beszélgethetnek másokkal, mit posztolhatnak a közösségi médiába. Ez egyértelműen jogellenes, mert a karantén sem járhat a szólásszabadság, vagy a telefonos, internetes kapcsolattartás korlátozásával, ellentétben – hangsúlyozta.

A munkajogi következményekről Asbóth Márton elmondta, a foglalkoztatónak el kell fogadnia a helyzetet, hogy dolgozója nem tud bejárni a munkahelyére. Ilyen esetben, azaz, ha valaki karanténba kerül, keresőképtelennek nyilvánítják, ezért a távolmaradása nem betegszabadságnak minősül, hanem már az első naptól táppénzes időszaknak. Fontos azonban, hogy az állam ilyenkor kifizetheti a dolgozónak a táppénz és a tényleges munkabér közti különbözetet is.

További részletekért ajánljuk a TASZ "jogi túlélőkészletét".

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!