Nem bíznak a Szputnyikban az EU tagországai
19/02/2021 07:40
| Szerző: Kárpáti János
A gyártó máig nem kérte a vakcina engedélyeztetését az uniós hatóságtól. Az EU arra készül, hogy fellép az újságírók védelmében. Sokba kerülhet Orbán ellenállása. Nemzetközi lapszemle.
Először egy tényhír, a Reuters hírügynökség tudósításában: a szlovákiai kormánykoalíció egyik kispártja megfúrta Igor Matovic miniszterelnök azon tervét, hogy tárgyaljanak az oroszokkal a Szputnyik vakcina beszerzéséről. A párt neve: Az Emberekért (szlovákul Za ľudí). Irányultsága szerint jobboldali liberális párt, amelyet Andrej Kiska volt államfő hozott létre. Veronika Remišová, a párt elnöke közölte: nem zárkóznak el a Szputnyiktól, ha az megkapja az európai gyógyszerfelügyelet jóváhagyását. A Reuters beszámolója hozzáteszi: Oroszország mindmáig nem kérte a vakcina engedélyezését az uniós hatóságtól. Hogy miért fontos ez a szlovák visszalépés? Azért, mert így továbbra is Magyarország az egyetlen olyan EU-tagállam, amely az orosz oltóanyag beszerzése mellett döntött. Andrej Babiš cseh kormányfő ugyan mérlegelte ezt, de letett róla, miután a prágai egészségügyi tárca szakértői elutasító álláspontra helyezkedtek – írja a hírügynökség. Horvátország viszont még szerdán közölte, hogy tárgyal Moszkvával az oltóanyag-beszerzésről.
Az újságírók védelmére kel az Európai Unió
Akkor most nézzünk még egy Reuters-tudósítást, amely már brüsszeli keltezésű, és azzal a cikkel kapcsolatos, amelyet kedd reggel én magam is szemléztem. A Politico című amerikai lap és portál újságírónőjének, az amerikai-izraeli-magyar hármas kötődésű Bayer Lilinek a cikkéről van szó, amely azt taglalja, hogy Janez Janša jobboldali szlovén kormányfő a megfélemlítés légkörét teremtette meg országának újságírói között, és veszélyezteti a sajtószabadságot.
Janša, aki példaképéhez, Donald Trumphoz hasonlóan szenvedélyes twitterező, olyannyira megsértődött az írás miatt, hogy a közösségi portálon külön bejegyzésben támadta meg az újságírónőt, és hazugsággal vádolta. A szlovén kormányfő tweetje szerint Lily Bayer „azt az utasítást kapta, hogy ne írjon igazat”, így hát főként ismeretlen forrásokat idézett a szélsőbalról, és tudatosan figyelmen kívül hagyta azokat a forrásokat, akiknek van nevük és integritásuk.
A konfliktus ennek nyomán kiszélesedett, és személyesen Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke válaszolt Janšának a Twitteren. „Az újságírók rágalmazása, fenyegetése vagy megtámadása a szabad média elleni közvetlen támadásnak minősül. Ezért az olyan újságírók, mint Lili Bayer, érdemesek a támogatásunkra” - írta. Az Európai Parlament több tagja is védelmébe vette az újságírónőt, köztük Guy Verhofstadt volt belga kormányfő, aki zaklatással vádolta meg Janez Janšát.
A hírügynökség felhívja a figyelmet arra, hogy júliusban Szlovénia veszi át fél évre az EU soros elnökségi feladatait, és az lesz a dolga, hogy összeállítsa a kormányközi tanácskozások napirendjét, illetve több nemzetközi fórumon képviselje az Uniót. Az Európai Bizottság – írja a Reuters – már összecsapott Magyarország és Lengyelország nacionalista kormányával, és azt ígéri, hogy még az idén specifikus ajánlásokat fog előterjeszteni az újságírók biztonságának a védelme érdekében.
Sok pénzbe kerülhet Orbán makacssága
Most nézzük a német sajtót, ahol több lap – így például a müncheni Süddeutsche Zeitung - bőséges terjedelemben ismerteti a dpa hírügynökség azon tudósítását, miszerint az Európai Bizottság – vagyis az EU központi végrehajtó intézménye, ha úgy tetszik, kormánya - újabb eljárást indított Magyarország ellen azért, mert Budapest nem hajtotta végre az Európai Bíróság korábbi ítéletét a magyar civiltörvény ügyében.
Az Unió igazságszolgáltatási fóruma ugyanis az EU-joggal ellentétesnek találta azt, hogy Magyarország hátránnyal sújtja a civil szervezetek külföldről történő finanszírozását. A német hírügynökség szerint Magyarország magas összegű pénzbüntetésre számíthat, ha nem hajlik meg az uniós bíróság ítélete előtt. Idézi Věra Jourovát, a brüsszeli Bizottság alelnökét, aki szerint a nem kormányzati szervezetek – angol rövidítéssel NGO-k – a demokrácia elmaradhatatlan alkotórészét képezik, és támogatni kell ezeket az szervezeteket, nem pedig támadni.
A szóban forgó magyar jogszabályról, amely bizonyos összeghatár fölött kötelezi a civil szervezeteket arra, hogy külföldről támogatott szervezetként jegyeztessék be magukat, a dpa azt írja: a bírálók szerint ezt a törvényt Soros György amerikai nagybefektető és adományozó alakjára szabták. Orbán évek óta kampányt folytat a magyarországi származású holokauszt-túlélő ellen, és ennek során antiszemita sztereotípiákhoz nyúl vissza – fogalmaz a német hírügynökség.
A tudósítás kitér arra is, hogy az Európai Bizottság szintén eljárást indított Magyarország ellen az új menekültügyi szabályozás azon eleme miatt, hogy a menedékkérő nem adhat be menedékkérelmet, amikor a magyar határra érkezik, hanem a belgrádi vagy a kijevi magyar nagykövetségen kell előzetesen menedékkérésre irányuló szándéknyilatkozatot tenni, és akkor az illető megkaphatja a magyar beutazási engedélyt. A brüsszeli bizottság ezt az eljárásmódot az uniós joggal ellentétesnek tartja.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: A Semmelweis Egyetem rektorát Szputnyik vakcinával oltják be. MTI/Koszticsák Szilárd.
2021.02.19. 06:00
Szerző: Kárpáti János
