Magyarország viszi az orosz vakcina jó hírét az Európai Unióba
25/01/2021 07:57
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Mi lesz a sorsa az amerikai magyar étteremnek? Magyarország az orosz gyógyszeripar jó hírnevét öregbíti. Covid idején 67%-kal ugrott meg a nyelvleckéket vevők aránya. A Brexit után a lengyelek lehetnek a következők, akik távoznak az Unióból?
Csernyánszky Judit nemzetközi lapszemléje.
Magyarország jó hírét viszi a Szputnyik V vakcinának az Európai Unióban – múlt héten megkötött szerződésről számol be jellegzetes orosz aspektusból a TASZSZ hírügynökség. A Valdai Csoport és Alapítványa igazgatósági tanácsának elnöke, Andrej Bisztrickij szerint a vakcina budapesti engedélyezése bizonyíték a szer minőségére, s ezzel Magyarország az orosz gyógyszeripar jó hírnevét öregbíti. Helyes lépés volt tehát az Európai Unió gyógyszer engedélyezési hivatalához fordulni a szer uniós engedélyezésének a céljából. Magyarország – nyilatkozta az orosz hírügynökségnek Bisztrickij – nemcsak azt erősítette meg, hogy nem rosszabb vagy gyengébb, de talán még jobb is az orosz a többi külföldi oltóanyaghoz képest. Mint kiderült, két, ilyen típusú vakcina mellett számítani lehet a hamarosan piacra kerülő harmadik orosz oltóanyagra is. A Szputnyik V vakcinát Oroszországon kívül engedélyezték már tehát Magyarországon, Beloruszban, Szerbiában, Argentínában, Bolíviában, Algériában, a Palesztin Hatóság területén, Venezuelában, Paraguayban, Türkmenisztán, és a legfrissebb TASZSZ hír szerint Pakisztánban is.
A Language Magazin jelentette meg a Duolingo által készített első Globális Nyelvismereti jelentést, amelyből kiderül, hogy felmérésük nemcsak a nyelvek népszerűségéről, de politikai, társadalmi és kulturális fordulatokról, jelenségekről is képet ad. Például arról, hogy a Covid idején 67%-kal ugrott meg a nyelvleckéket vevők aránya. Az Egyesült Államokban, Brazíliában és Mexikóban jelentős számban csatlakoztak a nyelvkurzusokhoz, ami mögött nem feltétlenül csak a megnövekedett szabadidő hasznos felhasználásának a szándéka érhető tetten, de praktikus célok is, mint például a migráció. A legnagyobb ugrás a tanulók számában a korábbi adatokhoz képest Irakban volt (640%), Kína (300%) került a második helyre. Továbbra is az angol vezeti a népszerűségi listát, azt követi a spanyol, majd a francia. Hazánk is bekerült a listára, Németországgal és Japánnal együtt. Ugyan a németek bizonyultak a legkitartóbb tanulóknak, azonban a magyarok vezetik azt a listát, amely szerint a tanulók tényleg odateszik magukat, ha egyszer nyelvet tanulnak. Időt, fáradságot nem kímélnek. Ebben csak utánunk jönnek a japánok, majd a németek.
A brit Daily Expressben figyelemfelkeltő címben hirdetik, hogy a Brexit után a lengyelek lehetnek a következők, akik távoznak az Unióból. Sebastian Kaleta, a lengyel igazságügyi minisztérium államtitkára szerint Brüsszel célkeresztjébe került Lengyelország, amellyel szemben kettős mércét alkalmaz, és a jogállami normák miatt állandó nyomás alatt tartja. Az államtitkár ugyan hozzáteszi, hogy a lengyelek többsége unió-párti, de egy ilyen állandó nyomás hatására nem zárja ki a Polexit lehetőségét sem – fenyegetőzött. Egyébként ugyanebben az újságban olvashatjuk azt is, hogy Joe Biden amerikai elnök kezdettől fogva ellenezte a Brexitet. Ben Harris-Quinney, volt brit külpolitikai kormányzati tanácsadó szerint ha kereskedelmi ügyletekről lesz szó, akkor Biden az Európai Unióval való kereskedelmet fogja az első helyen szorgalmazni, kedvező tarifákra a britek aligha számíthatnak. Biden nemegyszer nyilvánvalóvá tette, jobban tennék a britek, ha újra csatlakoznának a 27 tagállamhoz 28.-ként.
Csernyánszky Judit nemzetközi lapszemléje – mely a fenti lejátszás gombra kattintva meghallgatható – a 2021. január 25-i Reggeli gyorsban hangzott el.