Nem esedékes támogatások leállítását jelenetette be Várhelyi
11/10/2023 09:30
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Várhelyi Olivér illetékes EU-biztos már hétfőn bejelentette a palesztin autonómiahatóságnak nyújtott mindenfajta támogatás leállítását, de még aznap kiderült, pillanatnyilag nem is esedékes ilyen jellegű kifizetés, így most nincs mit leállítani – a Süddeutsche Zeitung. A segély blokkolása ártana az EU és az arab országok partneri viszonyának is – Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője fejtette ki.
Ursula von der Leyen nem hivatalos kampánya annak érdekében, hogy megtarthassa európai bizottsági elnöki tisztségét, azzal kezdődött, hogy tiltott állami támogatások gyanújával vizsgálatot indított Kína ellen, valamint, hogy buzdító nyilatkozatokat tett Ukrajna, Moldova és a nyugat-balkáni országok EU-felvétele érdekében. Megkerülte viszont azt a kérdést, hogy miként talál majd ehhez több pénzt – írja Rebecca Christie, a Reuters hírügynökség elemzője.
Felhívja a figyelmet arra, hogy az ukrajnai háború emelte a téteket: az orosz invázió második évének derekán úgy fest, hogy a Világbank becslései szerint Ukrajnának 411 milliárd dollárnyi újjáépítési alapra lenne szüksége, az Európai Bizottság azonban 110 milliárd eurós finanszírozási forráshiányt tapasztal a 2027-ig hátralevő költségvetési periódusra. Nem világos, honnan jöhetne még pénz, hiszen az Unió hét évre szóló, 1,8 billió eurós büdzséje már így is túlfeszített. Megjegyzi, hogy az EU a világjárvány alatt meg tudott állapodni a történelmi jelentőségű 900 milliárd eurós hitelfelvételben, de egyelőre nem sikerült elérni a közadósság-kapacitás állandó jellegűvé tételét.
A kommentátor szerint így bárki lesz az uniós végrehajtó testület vezetője von der Leyen mandátumának 2024 közepén esedékes lejárta után, mindenképpen költségvetési gondokkal kell majd szembenéznie, és ha ezeket nem képes kezelni, az veszélybe sodorhatja az egész EU-projektet. Márpedig ezeket az aggodalmakat nem lesz könnyű megvitatni, amikor az EU-t leköti a európai bizottsági elnök kiválasztásának bizánci jellegű folyamata. Ez utóbbi alatt azt érti, hogy a testület elnökét nem közvetlenül választják: a jelöltnek előbb rendszerint el kell nyernie politikai pártcsaládja támogatását, aztán meg kell győznie az Európai Parlamentet, amelyet június elején választanak újra, végül pedig keresztül kell tudnia gázolni a tagállamok pozicióosztó machinációin.
Az EU-bővítés mindenestre pénzbe fog kerülni. A Brookings Intézet előrejelzése szerint néhány tagállam sokkal kevesebb pénzhez jut majd, mint eddig, ha nem növelik meg az uniós költségvetést. Spanyolország mérlege például a közösségi pénzügyi támogatások mostani közel 10 százalékáról csaknem nullára lemegy, Lengyelországé pedig, amely ma még az EU-pénzek csaknem egyharmadát könyvelheti el, 13 százalékra csökken.
A bővítés lehetősége a legnagyobb mézesmadzag az EU szomszédságpolitikájában, de jelentős pénzügyi következményekkel jár, valamint – teszi hozzá a Reuters elemzője – az Unió emellett kemény jogállamisági feltételeket is kíván támasztani az újonnan belépőkkel szemben, hogy elkerülje az olyan patthelyzeteket, mint ami előállt a mostani küzdelemben Magyarország, illetve Lengyelország jobboldali kormányával. Akár marad von der Leyen, akár valaki más jön, az nem lesz elég, ha pusztán buzdít az európai értékek tiszteletben tartására, és aztán reméli a legjobbakat: olyan tervre van szükség, amely behozza a pénzt.
Konfliktusok a lengyel kormányban a választások előtt
A nemzetközi média felfigyelt arra – a Die Presse című bécsi lap például az APA osztrák és az AFP francia hírügynökség jelentése alapján közli –, hogy miközben Lengyelország a vasárnapi parlamenti választásra készül, váratlanul és indoklás nélkül lemondott a hadsereg vezérkari főnöke és hadműveleti parancsnoka. Eszerint a lengyel sajtó úgy véli, a katonai vezetők konfliktusba kerültek a védelmi tárcával, abban az értelemben, hogy Mariusz Blaszczak miniszter megpróbálta bevonni a haderőt a választási kampányba. Hogy miként tette ezt, nem derül ki egyértelműen, és nem ad teljesen világos héttérmagyarázatot az a körülmény sem, hogy a lengyel kormányfő – az úgynevezett gabonavita közepette – nemrég bejelentette, hogy Varsó az eddig megkötött megállapodások teljesítésén túl nem vállal további kötelezettséget az Ukrajnának történő fegyverszállításokra.
A segély blokkolása ártana az EU és az arab országok partneri viszonyának
Végezetül a dpa német hírügynökség jelentése – a müncheni Süddeutsche Zeitung ismertetésében – arról, hogy az uniós tagországok túlnyomó többsége ellenzi a palesztin autonómiahatóságnak nyújtott támogatások befagyasztását. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint a támogatás leállítása a legjobb ajándék lenne a Hamász terrorszervezetnek, hiszen most a palesztin lakosság is szenvedéseket él át. A segély blokkolása ártana az EU és az arab országok partneri viszonyának is – tette hozzá Borrell, aki azon az állásponton van, hogy egyelőre csak ellenőrizni kell, hova mennek ezek a pénzek, de nem lenne helyes leállítani az átutaslásokat.
Ezt a kérdést csupán két-három tagállam látja másképpen – mondta az uniós fődiplomata, de azt nem közölte, hogy melyek ezek. A dpa tudósítása szerint biztos, hogy egyikük Magyarország. A jelentés emlékeztet arra, hogy Várhelyi Olivér illetékes EU-biztos már hétfőn bejelentette mindenfajta támogatás leállítását, de egy aznap esti sajtóközlemény szerint pillanatnyilag nem is esedékes ilyen jellegű kifizetés, így most nincs mit leállítani. EU-körökből származó értesülés szerint több uniós fővárosból követelték a leállításról szóló bejelentés visszavonását. Németország a maga részéről azt közölte, hogy felülvizsgálják az esedékes támogatásokat.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.10.11., szerda 6:00
Riporter: Kárpáti János