Bloomberg: Nem fogadja el az Európai Bizottság a magyar kormány ígéreteit a jogállam visszaállítására

Magyarország mégiscsak átengedi ezentúl területén az Ukrajnának küldendő szállítmányokat, beleértve a fegyvereket is – így értesült, mint utólag kiderült tévesen az Interfax Ukraine, miután Lvov/Lviv  polgármesterével találkozott Magyar Levente, külügyi és külgazdasági államtitkár. Igaz a Kijev Post tudósításának a címe kérdőjellel végződik, miszerint Magyarország nem lesz többé akadálya a fegyverszállításoknak(?). A városi önkormányzat sajtóosztályának közleményében Magyar Leventét hosszasan idézik is, aki együttérzését fejezte ki az Ukrajnában látottak miatt, és aki megjegyezte, az elmúlt 200 év történelme során „mi háromszor harcoltunk az oroszok ellen, amelyek mind élet-halál küzdelmek voltak”. Hozzátette azonban azt is az államtitkár, hogy Magyarország továbbra sem fog fegyverszállítmányt átengedni a területén Ukrajnának, de harmadik állam ezt nyugodtan megteheti ezentúl. Emellett hazánk továbbra is fogadja a menekültgyerekeket, illetve civil és katonai sérültek, betegek gyógyításában részt vállalnak a magyar egészségügyi intézmények. Továbbá 1000 ösztöndíjat kínálnak ukrajnai egyetemistáknak. A cikk végül kitér arra is, hogy korábban a kárpátaljai magyarok életéért aggódva nem volt hajlandó a magyar kormány semmilyen szállítmányt átengedni területén.

Szijjártó újra a Trump szócsöveként ismert adón

Ismét vendége volt Szijjártó Péter a Trump szócsövének tekinthető NewsMaxnak. A nem is olyan rövid interjúban a külügyminisztertől megtudhattuk, hogy 900 óvoda, iskola áll rendelkezésére az ukrán menekült kiskorúak számára, akiknek ingyenes egészségügyi ellátást és oktatást is biztosítanak. Ami az orosz olaj- és gázszállításokat illeti, Szijjártó sajnálattal nyugtázta, hogy Európa csaknem minden országa készlethiánnyal küszködik, viszont Magyarország még több orosz energiaforrást vásárol október elejéig, hogy a tározókat feltöltse. A szankciókról Szijjártó a már ismert mondatokat ismételgette, miszerint azok csak akkor jók, ha nem érintik súlyosabban az azt kivető országokat, mint az adott célországot, jelen esetben Oroszországot. Arra viszont nem válaszolt, hogy az újabb, Kreml elleni uniós szankciós csomag kérdésében mi a magyar kormány legújabb álláspontja. Annyit azonban mondott, hogy meg kell kezdeni a béketárgyalásokat, mert erre a háborús konfliktusra egy megoldás van, a béke – sommázta igencsak bölcsen véleményét, mintha ezt más nem is tudná.

 

Orbán Viktor és Ursula von der Leyen

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

 

Hiába a megegyezési szándék, rendszerszintű változást vár az EU

Különös figyelem övezi külföldön is Bóka János Miniszterelnöki Kormányiroda európai uniós kérdésekért felelős államtitkárának bejelentését, miszerint Magyarország augusztus végére megegyezik a zárolt uniós alapok feloldásáról – írja az EUobserver. Erről ír az Euractiv is, hisz valóban megüti a nemzetközi média ingerküszöbét. Vlad Maximov beszámol arról, hogy ezt a hetet jópár magyar kormányzati tisztségviselő Brüsszelben tölti, hogy az Európai Bizottsággal tisztázzák a jogállami normasértés miatti aggályokat, illetve azok eloszlassák azokat annak érdekében, hogy végre megkaphassa hazánk az eurómilliárdokat. Bóka János igencsak eltökélt, pontot tenne az ügy végére a nyár végén. A cikk megjegyzi, hogy áprilisban, nem sokkal a választások után indították el a magyar kormány ellen a jogállami eljárást, azaz kezdték visszatartani a készpénzek szokásos rendszerszintű utalását. Bóka abban is bízik, hogy egy füst alatt megoldódik a koronavírus-járvány miatt létrehozott helyreállítási alap feloldása épp úgy, mint a kohéziós alapoké. Sőt, szerinte még az sem kizárt, hogy már az egyeztetések idején is sor kerül bizonyos pénzek kifizetésére. A magyar kormány kritikusai szerint a június 27-én Brüsszelnek elküldött 4 korrekciós javaslat, amely válasz lenne az uniós kifogásokra, kevés. Merthogy alapvetően rendszerszintű jogállami problémakezelésre szorul Magyarország.

Az elkövetkező hónapokban Brüsszel elé is viszi Orbán Viktor azt a tervezetet az Unió megreformálására, amit szerdán megszavazott a parlament, miszerint az Európai Parlementet tagjait nem közvetlen választással, hanem pártok delegálásával kellene megoldani – írja a Szabad Európa/Szabadság Rádió. A tudósítás összegzi, hogy az elmúlt pár hétben milyen kifogások érték a magyar kormányt, hány eljárást indítottak meg ellene Brüsszelben és fordultak három ügyben is az Európai Bírósághoz jogorvoslatért az uniós vezetők. A kormány egyelőre semmi olyat nem tudott felmutatni, amely mérsékelné szigorításokat és esetleges szankciókat, illetve amelynek eredményeképpen folyósíthatnák az uniós pénzeket.

A Bloomberg értesülései szerint az Európai Bizottság szerdán úgy döntött, a jogállamisági mechanizmus keretében újabb figyelmeztető levelet küld a magyar kormánynak, amelyben közli, nem tartja elegendőnek a magyar félnek a jogállamisági problémák kezelésére tett ajánlásait. Ezért újabb patthelyzet áll elő az Európai Bizottság és az Orbán-kormány között, ami miatt az továbbra sem fér hozzá a több milliárd eurós uniós forrásokhoz. A Bloomberg értesülése szerint egy hónapja van a magyar kormánynak a válaszadásra. 

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.