Német cégek kiszorítása: kényes pillanatban hozott konfliktusos döntést az Orbán-kormány
3/04/2023 23:28
| Szerző: Klubrádió/szg
A Spiegel összeállítása szerint az Orbán-rendszer maffiamódszerekkel próbál már német cégeket is megszerezni. Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője nem gondolná, hogy a kiszorítás miatt egész ágazatok összeomlásáról lenne szó, de politikailag nagyon szenzitív pillanatban hozott a magyar kormány olyan döntést, amely további konfliktusokat nyithat az Európai Unió szintjén. Nem lesz jó vége, ha német középvállalatok elkezdik beárazni a magyar jogállamiság alacsony szintjét.
A Der Spiegel című tekintélyes német hetilap részletes összefoglalót közölt arról, hogy maffiamódszerekkel próbál már német cégeket is megszerezni az Orbán-rendszer. Olyan CDU-CSU-politikusok is megszólalnak ebben, akik, vagy a pártjuk eddig mintha védernyőt nyújtott volna Orbánnak.
Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője az Esti gyorsban azt mondta: átrendeződést látunk, talán nem is a CDU-CSU-politikusok reakciója a legmeghatározóbb, hanem a német befektetők, német cégek egy bizonyos körének aggodalma azzal kapcsolatban, hogy Magyarország milyen célországnak számít. Nyilván nem a nagy autógyártókról beszélünk, de eddig nem volt szolidaritás a német termelőtőke képviselői részéről például a régóta szorongatott német médiacégek felé. Ugyanis az volt a le nem írt, de kimondott egyezség, hogy a magyar kormány békén hagyja a termelő ágazatokban jelen lévő külföldi tőkét, ez volt a „jó tőke”, szemben a biztosítóknál, a pénzügyi szektorban, a médiában jelen lévő külföldi tőkével. Azt látni, hogy a kormány most felmondta ezt az egyezséget, és a termelőtőkének azokban a szektoraiban, amelyek nem igényelnek nagy kutatás-fejlesztési hátteret, hozzáadott technológiát, ahol egy egyszerű oligarcha is képes működtetni a céget, beindult a kiszorítási hullám, próbálják eltávolítani ezeket a szereplőket.
A legfelsőbb szinten valószínűleg nincs változás, Magyarország mint befektetési környezet megítélésében, mert nekik továbbra is vörös szőnyeget terít a magyar kormány – mondta a szakértő. Itt azt lehet látni a Duna-Dráva Cement példáján, hogy német szempontból középvállalatokat (kivéve a kiskereskedelmi láncoknál, mint az Aldi vagy a Lidl) próbál meg kiszorítani a magyar vezetés. Ezek olyan szereplők, amelyek többnyire nem rendelkeznek magas szintű, közvetlen politikai kapcsolatokkal. Nyilván van az az eset, amikor egy képviselő egy ilyen ügyet felemel, de inkább arról van szó, hogy például a CSU-s Monika Hohlmeiert érdekelte a magyarországi helyzet, hiszen ő volt az Európai Parlament pénzügyi bizottságának vezetője és az egyik magyarországi jelentéstevő is. Vagyis valószínűleg ők találták meg maguknak ezeket az eseteket és nem az érintett vállalatok lobbiereje győzte meg őket.
Olyan cégekről beszélünk, amelyek technológiát hoztak az elmúlt évtizedekben Magyarországra, sokszor fontos beszállítói pozícióval is rendelkeznek és a foglalkoztatás szempontjából is van súlyuk a gazdaságban. Hegedűs Dániel azt nem gondolná, hogy a kiszorítás miatt egész ágazatok összeomlásáról lenne szó, de politikailag nagyon szenzitív pillanatban hozott a magyar kormány olyan döntést, amely további konfliktusokat nyithat az Európai Unió szintjén. Az se hiányzik, hogy akár középvállalatok elkezdjék beárazni a magyar politikai viszonyokat, a jogállamiság alacsony szintjét. Ugyanis ez vezethet ahhoz, hogy a régióban szintén alacsony társasági adóval rendelkező más országok felé forduljanak befektetéseikkel.
Említi a Spiegel-cikk a Budapest Airport példáját: ha egy cég akar ellenállni, és vállalja a harcot, akkor nem biztos, hogy egyszerű kiszorítani. Ráadásul ha uniós jogba ütköző jogszabályokkal próbálják kiszorítani ezeket a cégeket, az nagyon tiszta jogérvényesítési lehetőségeket biztosít nekik, feltéve, ha úgy döntenek, hogy harcolni és maradni akarnak.
Az elemző hozzátette: újabb kötelezettségszegési eljárások indulhatnak az Európai Bizottság részéről, és gyűlhetnek az érvek abba a kosárba, hogy a magyar kormánynak miért is nem kell hozzájutnia a kohéziós pénzek felfüggesztett részéhez.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.04.03., hétfő 18:15
Riporter: Dési János
