Németország máshogy kezelte az orosz kibertámadást, mint a magyarok
24/05/2024 11:38
| Szerző: Klubrádió/Ivánkai Márk
Németországban a külügyminiszter tiltakozott a feltételezhetően orosz érdekből tervezett hekkertámadás ellen. Mikor pedig a német kancellár hivatal ellen intéztek támadást, Olaf Scholz elfogadhatatlannak nevezte a külföldi beavatkozást. Eközben a magyar külügyet érő orosz hekkertámadást nem követte a némethez hasonló reakció.
Pár hete derült ki, hogy német-orosz állampolgárok támadást terveztek elkövetni orosz érdekből egy bajorországban lévő amerikai katonai létesítmények ellen, ahol ukrán katonákat képeznek ki. A két gyanúsítottat előzetes letartóztatásba helyezték. A német külügyminiszter, a zöldpárti Annalena Baerbock pedig berendelte az orosz nagykövetet és tiltakozását fejezte ki az eset kapcsán. Természetesen Oroszország tagadta a vádat, mondván, semmiféle bizonyíték nincsen, hogy ők állnának ezen támadási tervek mögött – emlékeztetett Techet Péter. A bécsi Duna-régió és Közép-Európa Intézet tudományos munkatársa hozzátette, Németországban ilyenkor általában mindig be szokták rendelni az orosz nagykövetet.
Ezen kívül Németországban többször is volt arról hír, hogy Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár hivatala ellen is intéztek kibertámadásokat az oroszok. Scholz többször is kijelentette, hogy elfogadhatatlan, hogy Oroszország beavatkozzék a német belpolitikába.
Harmadsorban pedig a német belpolitikába való beavatkozás gyanúja a szélsőjobboldali AfD (Alternatíva Németországért) politikusai kapcsán fogalmazódott meg. A párt EP-listavezetőjének tanácsadóját kína érdekében folytatott kémkedéssel vádolták meg, a lista második helyezettjét pedig azzal, hogy orosz pénzeket fogadtak el, annak érdekében, hogy orosz propagandát terjesszen Németországban – foglalta össze Techet Péter.
A bécsi Duna-régió és Közép-Európa Intézet tudományos munkatárs hangsúlyozta, ezek a botrányok ahhoz vezettek, hogy az AfD népszerűsége folyamatosan csökken. Pár hónapja még 20 százalék fölött volt a népszerűségi listákon, most már visszaesett 16-17 százalékra.
Az ügy magyar vonatkozása, hogy a múlt héten a 444 olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek nemcsak azt bizonyítják, hogy történtek orosz kibertámadások a magyar külügy rendszere ellen, de azt is, hogy az illetékesek tudtak erről. Az egyik magyar titkosszolgálat vezetőjének levele egyértelműen leírja, hogy a hekkerek mennyi érzékeny információt is láthattak, és hogy orosz hírszerző szolgálatokhoz köthetők. A külügy elleni támadást a Direkt36 tárta fel 2022-ben, ekkor a fideszes politikusok kampányhazugságnak minősítették a vádakat.
Amikor a 444 újságírója szembesíteni kívánta a hekkertámadás bizonyítékával Szijjártó Pétert, a külügyminisztert bűncselekménynek nevezte, hogy a 444-hez került ez a dokumentum, és elzárkózott annak kommentálásától.
A külügyminisztériumban "Kibervédelmi munkacsoport" alakult az orosz hekkertámadások után, ugyanakkor nem sok minden valósult meg a szakértők által kidolgozott biztonsági tervekből.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024. május 24., péntek 7:15
Riporter: Pálinkás Szüts Róbert
