Nemzetközi szervezetek bénítója, a vétó
12/09/2023 09:30
Az EU tervezett bővítése mellett gondoskodni kell arról is, hogy a tagállami vétó intézményét ne használhassa fel egyetlen tagállam sem önös céljaira – írja a liberális bécsi Der Standard.
Elképzelhetetlen, hogy egyetlen olyan EU-tagállam, mint Magyarország, vagy a jövőben esetleg Szerbia, meggátolja az Európai Parlament, illetve az idővel több mint harminc ország akaratának érvényesülését – írja a liberális bécsi Der Standard az unió tervezett bővítése kapcsán, a tagállami vétó intézményének visszaszorítása mellett érvelve. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, illetve az ENSZ Biztonsági Tanácsa példáján jól látható, mennyire elértéktelenedik egy olyan szervezet, amelyet egyetlen tagország megbéníthat – figyelmeztet a szerző. Szerinte a közös kül- és biztonságpolitika növekvő fontossága miatt meg kell változtatni a szabályokat, több esetben kell lehetővé tenni a többségi döntéshozatalt.
A cikk kiemeli a jövőre tartandó európai parlamenti választás jelentőségét a kontinenst érő kihívások, így például a terjeszkedő Kína, illetve a digitalizáció és a mesterséges intelligencia terjedésének kezelése szempontjából. Megállapítja, hogy az ukrajnai fejlemények világossá tették: olyan szilárd unióra van szükség, amely képes megvédeni és támogatni saját tagjait. Felhívja a figyelmet arra, hogy a 2024-ben létrejövő testület megbízatása alatt kell majd dönteni a 2028 és 2034 közötti uniós költségvetési ciklus keretszámairól, és ezt már befolyásolni fogja, ha több szegény ország tagfelvételével is számolnak, hiszen annak nyomán néhány mostani nettó kedvezményezett ország átkerül majd a nettó befizető kategóriába. A Der Standard elképzelhetőnek tartja akár nyolc új tagállam – konkrétan Ukrajna mellett Moldova, Bosznia, Montenegró, Albánia, Koszovó, Észak-Macedónia és talán Szerbia – belépését is.
A legszorosabb választás jöhet Lengyelországban
A közelgő EP-választások lehetséges kimenetele, az Európán belüli erőviszonyok, trendek alakulása tekintetében a Bloomberg olyan helyzetképet mutat be egyik elemzésében, miszerint a szélsőjobboldal előretörőben van, Európa pedig úgymond sérülékeny. A 27 tagország csaknem felében a három legnépszerűbb politikai tényező között megtalálhatók olyan pártok, amelyek korábban a paletta peremén voltak – írja az amerikai hírügynökség.
A cikk mintegy illusztrációként kiemeli, hogy Lengyelországban, ahol október 15-én parlamenti választásokat tartanak, a Szabadság és Függetlenség Konföderáció elnevezésű erő, amely 2018-ban még 7 százalék alatt teljesített, most a kommunizmus utáni időszak legszorosabbnak ígérkező választásán kétszámjegyű támogatói bázisra számíthat. Hardrockkal és tűzijátékkal dúsított augusztusi összejövetelükön Olsztyn városában azt hangoztatták, hogy a keményen dolgozó lengyelek megérdemlik a saját házat, kerttel, grillezéssel, két autóval és nyaralással – amit a mostani politikai vezetés nem képes nyújtani nekik.
Szlovákiában visszatérhet Ficó
Az EurActiv Szlovákiáról ír, ahol viszont szeptember 30-án tartanak választást. Az elemzés szerint a kilenc induló párt közül csak négynek van esélye arra, hogy átlépje a parlamentbe való bejutás küszöbét. A legtöbb párt álláspontja vagy zavaros, vagy pedig elutasító az Oroszország elleni további szankciókat illetően, így lehet, hogy Szlovákia Magyarország szövetségese lesz a választások nyomán – vélekedik a brüsszeli hírportál. A győzelem fő esélyese a Robert Ficó vezette Smer, amely e vonatkozásban egyelőre homályban hagyja saját álláspontját: a cikk szerint a párt jelenleg arról beszél, hogy „át kell tekinteni, mennyire voltak hatékonyak az eddigi szankciók”. A Smer 2014-ben bírálta a Krím orosz annektálása miatt elrendelt EU-szankciókat.
A populizmus mániája: a demográfia
A populista jobboldal azt akarja, hogy legyen több újszülött. A kérdés az, miként lehet ezt elérni – írja a Politico amerikai portál európai kiadása az európai népesedéspolitikai dilemmákat elemző cikkében, a ma kezdődő budapesti demográfiai csúcsértekezlet apropóján. A szerző szerint Európában Orbán Viktor áll a népszaporulati ráta növelését célzó politikai törekvések élén, és azt állítja, hogy a magyar kormány – adókedvezmények, egyéb támogatások formájában – a GDP 5 százalékát fordítja a születésszám növelését elősegítő célokra. Lengyelországban szintén számottevő összegekkel igyekeznek segíteni a gyermekáldást. A skandináv államok más modellt követnek: ott azt támogatják, hogy a gyermekszülés ne akadályozza a nőt szakmai pályafutásának folytatásában. Ugyanakkor például a szekularizált Franciaországban sokkal kedvezőbbek a mutatók, mint a mélyen katolikus Lengyelországban.
A Politico felhívja a figyelmet arra, hogy Orbán rábólintott a fehér ember kiszorításáról szóló, úgynevezett népességcsere-elméletre, amikor arról beszélt, hogy az alacsony népszaporulati ráta és a bevándorlás együttesen civilizációs öngyilkosságba hajszolja Európát.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.09.12., kedd 6:00
Riporter: Kárpáti János