Az orosz hekkerek előtt nincs titka a magyar külügynek
29/03/2022 10:08
| Szerző: Klubrádió
Az oroszok évek óta, még most, az orosz-ukrán háború idején is látják a magyar külügy titkait, a tárca teljes informatikai hálózatát, ideértve az államtitkokat továbbító hálózatot is sikerült feltörniük.
Orosz támadók törték fel a magyar külügy számítógépes hálózatát, belső levelezését, sőt még az államtitkokat továbbító védett hálózatot is. A kormány által titkolt, egy évtizede visszatérő támadásokat nem sikerül kivédeni – írja a Direkt36.
A portál arra is felhívta a figyelmet, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek már akkor tudnia kellett az informatikai behatolásról, amikor 2021. december 30-án átvette a Barátságért Érdemrendet orosz kolláégájától, Szergej Lavrovtól.
Az oknyomozó portál hosszú cikkben foglalta össze, azt a nem kevesebb, mint egy évtizede tartó folyamatot, amelynek során elégtelen IT védelem mellett Moszkva lényegében belelát a KKM lapjaiba. 2021 második felére kiderült, hogy az oroszok teljesen kompromittálták a külügy számítógépes hálózatát és belső levelezését, és feltörték a „korlátozott terjesztésű” és „bizalmas” minősítésű állami és diplomáciai információk továbbítására használt, csak szigorú biztonsági előírások betartásával használható titkosított hálózatot is.
Ez az Oroszország Ukrajna elleni támadása idején sem változott.
A Direkt36 a magyar külügy elleni orosz titkosszolgálati műveletet és annak legalább egy évtizedre visszanyúló előzményeit, illetve a feltáró-elhárító intézkedések elégtelenségét a külügyes dokumentumok, illetve több mint harminc háttérbeszélgetés segítségével rekonstruálta. Ezekből a legfontosabb pontokat emeltük ki.
Miért is kéne odafigyelni a munkahelyi gépek naprakész kiberbiztonságára?
A beszélgetésekből kiderült, hogy a dolgozókat nem tájékoztatták arról, hogy megfertőzhették a számítógépüket. Ez elsőre nem tűnik fontos információnak, mégis kulcsfontosságú, mert adatokat lényegében a fertőzés pillanatától lophattak a támadók. Az pedig hogy erről a dolgozókat nem tájékoztatták idejekorán, a kibertámadás minisztériumi kezelésének elégtelenségét bizonyítja. Egyúttal az illetékesek a KKM stratégiáját is veszélyeztették ezzel, hiszen a lehívott adatok alapján az orosz fél minden magyar külügyi tervre előre felkészülhetett, akár meg is akadályozhatta azokat.
Kína is kíváncsiskodik
Ugyanez igaz volt a mobiltelefonokra is, amelyek használatára 2021 végén hoztak csak szabályozást. Igaz, bizonyos márkák esetében Kína igyekezett információkat gyűjteni. "Mérhető mennyiségű, bizonyítottan Kína irányába személyes adatokat rejtett módon kommunikáló eszközök is használatban vannak. Ilyenek, többek között (a teljesség igénye nélkül): Huawei (ZTE), Honor, Xiaomi, Wiko, OnePlus" – áll egy megszerzett feljegyzésban.
A levél azért is érdekes, mert kiderül belőle, hogy a kormány tisztában van a kínai eszközök által jelentett biztonsági kockázattal, miközben évek óta tagadja, hogy ez probléma lenne, és a kínai telekommunikációs eszközök használatának egyik legnagyobb támogatója Európában.
Megoldás lassú döntéshozatal és szakemberhány miatt nincs
Valós elhárítás és védelem kiépítése helyett körlevelekkel figyelmeztetik a dolgozókat a biztonsági előírások fokozott betartására. Az orosz titkosszolgálat kizárása a magyar külügy hálózataiból rendkívül lassan halad, és a folyamat a mai napig nem fejeződött be. Volt titkosszolgálati tisztek szerint ennek oka többek közt a széttöredezett és lassú döntéshozatal, valamint a szakemberhiány.
Nem mindig volt így
Korábban hatékony, más országokkal összehangolt védelmet, Kibervédelmi Szolgálatot tartott fent Magyarország is, de – ugyancsak egy korábbi illetékes kiberbiztonsági szakember véleménye szerint – a magyar kibervédelemre az Orbán-kormány a magyar-orosz közeledés kerékkötőjeként kezdett tekinteni. A harmadik Orbán-kormány idején a kibervédelmi feladatokat így a Belügyminisztérium alá tartozó szervek vették át, elsősorban a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ). Csakhogy a kibervédelmi központ megszüntetése után valójában mindegyik titkosszolgálati és állami szerv elkezdett egy kicsit kibervédemi feladatokkal foglalkozni. Az Orbán-kormány egy volt tisztviselője szerint ennek az lett a következménye, hogy a különféle szervek rendszeresen egymásra mutogatnak és a másikra várnak, egymástól elszigetelten működnek, olykor pedig még kifejezetten rivalizálnak is.
Ezek után a védelmi rendszer összehangolt működés híján nagyon sebezhetővé vált.
A hírre reagált a Demokratikus Koalíció. Állításuk szerint "ha az Orbán-kormány tudta, hogy orosz kibertámadás alatt áll az ország, és erre úgy reagált, hogy előbb leépítette a kibervédelmet, majd ezt az egészet eltitkolta a nyilvánosság és az ország előtt, az a hazaárulás minősített esete. A DK azt követeli, hogy Polt Péter indítson hivatalból eljárást hazaárulás miatt".