Nőttek a reálbérek, de jobban élünk-e?
25/07/2024 13:30
| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna
A bruttó átlagkereset 652, a bruttó mediánkereset 525 ezer forint, a reálbérek növekedése 10,4 százalék a KSH szerint. Közben a fogyasztás nem nőtt jelentős mértékben és a szakszervezet tapasztalatai szerint kevesebb időt fordítanak a dolgozók nyaralásra is. Székely Tamást, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökségi tagját, a VDSZ elnökét kérdeztük a Reggeli gyorsban.
- A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete májusban 652 ezer, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. Ez 14,8 illetve 14,6 százalékos növekedés az egy évvel korábbiakhoz képest. Így 4 százalékos éves infláció mellett 10,4 százalékkal nőtt a reálbér.
- A bruttó kereset mediánértéke – vagyis aminél ugyanannyian keresnek többet, mint ahányan kevesebbet – 525 100, a nettó kereset mediánértéke 363 900 forintot ért el. Ez 16,9, illetve 17,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki összegeit.
Ez papíron jól hangzik, de nem biztos, hogy egyezik sokak hétköznapi tapasztalatával, érdemes lehet tehát megpróbálni lebontani, miből áll össze a növekedés.
Tény, hogy sok helyen emelkedtek a bérek, a versenyszférában a januári illetve májusi adatokat figyelembe véve 12,8 százalékos lehet a bérnövekedés – mondta Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökségi tagja, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke a Reggeli gyorsban. A VDSZ működési területein nagy a szórás, látunk 10 százalék alattitól 20 százalék körüli emelésig mindenfélét – tette hozzá.
Közben kérdés, hogy ettől jobban élnek-e az emberek – igaz, hogy a tavalyihoz képest alacsonyabb az infláció és növekedésbe fordultak a reálbérek – a fogyasztás mégsem nőtt olyan mértékben, mint a bérekről szóló számok alapján lehetne – hívta fel a figyelmet Székely. Jó mérőszám például, hogy mennyi időre tudnak elmenni nyaralni, ha egyáltalán megengedhetik maguknak. Azt tapasztaljuk, hogy szűkült a családok nem otthon töltött pihenésre szánt ideje – mondta a szakszervezeti vezető.
Tovább árnyalja a képet, hogy eközben az ipari termelés viszont 5,2 százalékkal csökkent. "Nagyon nagy baj van gazdaságilag, nagyon nehéz így a bérekről beszélni" – mondta Székely. A szakszervezetnél napi tapasztalatuk a munkáltatókkal való tágyalásokról, hogy hiába látják a cégek, szükség lenne bérkorrekcióra, emelésre, a jelenlegi adóterhek, a gazdasági környezet mellett egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy megadjanak 20-25 százalékos emeléseket, mert azzal már a működést és így magát a foglalkoztatást veszélyeztetnék.
Kilépve az ipari illetve a versenyszféra területéről, Székely összességében szkeptikus a KSH számaival. Úgy véli, néhány ágazat húzza fel az adatokat, kiemelte például a tudományos területet, ahol nemrég 100 ezer forintos emelés volt – ez százalékosan sokat jelent, illetve a hulladékgazdálkodásban is jelentősebb emelkedés látható, ami a MOHU létrejöttével magyarázható. A szakszervezeti vezető emellett két területen lát érdemi béremelést: a nonprofit szervezeteknél és az egészségügyben. Előbbieknél feltételezhetően nem a civil szervezeteknél, hanem különböző alapítványoknál, egyházi intézményeknél lehetett növekedés. Utóbbi területen pedig, bár történt általános béremelés, hallunk ellenpéldákat is, vannak olyan dolgozók, akiknek csökkent a fizetése – mondta Székely.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024. július 25., csütörtök 6:50
Riporter: Herskovits Eszter és Selmeci János
