Nyugat vs. Oroszország: éppen úgy, mint a hidegháborúban
21/01/2022 07:23
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Orosz rulett címmel szokatlanul terjedelmes elemző írást közöl a Handelsblatt Vlagyimir Putyin imperialista politikájáról, amely arra irányul, hogy a Nyugat gyengeségeit kihasználva ismét nagyhatalommá tegye Oroszországot. Németország elképesztően megértő vele szemben, a német politikai elitet a diplomáciai ügyeskedés és a stratégiai naivitás jellemzi. Oroszország új regionális rendet akar kikényszeríteni, mégpedig az európaiak feje fölött. Nemzetközi lapszemle.
A cikk áttekinti azokat a diplomáciai lépéseket, amelyek az elmúlt napokban történtek a katonai konfliktussal fenyegető orosz-ukrán felszültség enyhítése érdekében, majd megszólaltatja Herfried Münkler konfliktuskutatót, aki kifejti, hogy az Északi Áramlat 2 gázvezetékkel kapcsolatos küzdelem szerinte valójában német látszatvita. „Nem többről, mint a szimbólumok körüli politikáról van szó, és nem Ukrajna tényleges támogatásáról, ez egyébként a német külpolitika hagyományai közé tartozik” - fogalmaz a professzor.
Putyin esélyei - mondja Münkler - most meglehetősen jók akár arra, hogy a tárgyalóasztalnál engedményekre kényszerítse a Nyugatot, de akár arra is, hogy katonai erő alkalmazásával nyugati irányba tolja el az orosz befolyási övezet határait. Ma tovább folynak a külügyminiszteri szintű tárgyalások az oroszok és az amerikaiak között, mégpedig Genfben, semleges területen, éppen úgy, mint a hidegháborúban. A Handelsblatt szerint az amerikaiak esetleg javaslatot tehetnek leszerelési tárgyalásokra, például a közepes hatótávolságú rakétákról kötött, de az időközben lejárt szerződés újraélesztésének a gondolatával próbálhatják megenyhíteni Putyint. Vagy - miként Münkler javasolja - a Nyugat beleegyezését adhatja abba, hogy az elkövetkező tíz évben sem Ukrajna, sem Grúzia nem nyer felvételt a NATO-ba.
Putyin követelései azonban - folytatódik a cikk - ennél messzemenőbbek, nem szorítkoznak néhány indítóállás vagy páncélos sorsára. Ki akarja zárni további kelet-európai, illetve skandináviai államok NATO-felvételét, valamint a telepített NATO-erők visszavonását olyan mértékben akarja elérni, hogy azzal állítsák helyre az 1997-es, vagyis a NATO keleti bővítési folyamatának megkezdése előtti állapotokat.
Putyin gondolkodásában az államok nem egyenlőek, vannak hatalmak és hatalom nélküliek, és ez utóbbiak közé sorolja a legtöbb EU-országot. Orosz szemmel nézve a Nyugat már nem is létezik, csak Amerika van és az ő fizetett tapsolói - idézi a Handelsblatt Lilija Sevcova moszkvai elemzőt. Oroszország új regionális rendet akar kikényszeríteni, mégpedig az európaiak feje fölött. A Kreml szerint annak az elvnek, hogy minden állam szuverenitást gyakorol a saját területe fölött, a hatalmak hierarchiájáról vallott felfogás lépett a helyébe. A határok sérthetetlensége, az államok azon szabadsága, hogy megválaszthatják, mely szövetséghez kívánnak tartozni, a más országok belső ügyeibe történő be nem avatkozás - vagyis mindaz, amit öt évtizeddel ezelőtt leírtak a helsinki záróokmányban, Putyinnak keveset számít, és Ukrajnát közvetlen befolyási övezetének tekinti. Azt pedig, hogy a katonai erő alkalmazásától sem riad vissza, bebizonyította a Krím 2014-s annektálásával. Az orosz elnök a 20. század legnagyobb katasztrófájának a Szovjetunió összeomlását tartja.
Moszkva arra tesz kísérletet, hogy nagyhatalomból ismét világhatalommá válhasson.
A Handelsblatt elemzése szerint Putyin maximális kockázatot vállal, mégpedig küldetéstudatból: III. Ivánnak, az orosz földek összeterelőjének tekinti magát. Leghatékonyabb eszköze a gigantikus orosz gáz- és olajtartalékoktól való európai függés, ami egyúttal az orosz kormány devizabevételeinek a forrása is. Emellett az elmúlt években céltudatosan korszerűsítették az orosz katonai ütőerőt. Moszkva képes destabilizálni nyugati államokat, célzott kibernetikai támadásokkal, választási kampányok hamis hírekkel történő megzavarásával, illetve demokráciaellenes elemek támogatásával. Első célját Putyin már elérte: félnek Oroszországtól. A geopolitikai óriás azonban gazdasági törpe, amelynek a teljesítménye valamivel kisebb, mint Olaszországé. A német lap felidézi néhai John McCain amerikai szenátor gúnyos szavait, miszerint Oroszország olyan benzinkút, amely államnak álcázza magát.
Ha a nemzetközi közösség megvalósítja azt a tervét, hogy felhagy a fosszilis energia felhasználásával, akkor az orosz föld mélyén rejtőző kincsekre immár nem lesz igény. „Oroszország ma csak gázt, olajat, fegyvereket és félelmet exportál” - mondja a Handelsblattnak Konrad Muzyka, egy gdanski elemző intézet vezetője.
2022. január 21., péntek 07.00
riporter: Kárpáti János