Nyugdíj - Mennyi a túl kevés? Mennyi a túl sok?
26/01/2021 13:38
| Szerző: Klubrádió/L.Cs.
Magától értetődő, hogy a kereset után fizetett járulék mértéke határozza meg a nyugdíj összegét. Azonban mivel nincs semmilyen érzékelhető szabályozás, ami a nyugdíj felső határát megszabná, egy szűk réteg igen magas nyugdíja terheli majd a nyugdírendszert. Farkas András nyugdíjszakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy aránytalanok a nyugdíjak közti különbségek. Csillapítás nélkül pedig csak tovább nő majd az öregségi nyugdíjak közti különbség.
Nagyon sokan nagyon alacsony fizetésekért dolgoznak, míg van egy szűk réteg, akik többszörösét megkeresik. Dési János arról kérdezte a Farkas András „nyugdíjgurut” a Reggeli gyorsban, hogy ez az egyenlőtlenség hogyan mutatkozik meg a nyugdíjakban. A nyugdíjszakértő szerint már a nyugdíjmegállapítás során is hatalmas különbségek adódnak. Ez annak egyenes következménye, hogy mindenki a szolgálati idejében végzett munkájával szerez jogosultságot az öregségi nyugdíjra, így aki magasabb fizetés után, vagy hosszabb idő után fizetett járulékot, az magasabb nyugdíjra számíthat. Ez a biztosítási elv, ami alapján működik a nyugdíjrendszer.
Hozzátette, hogy a probléma a magyar nyugdíjrendszerben az, hogy nem stabilizálódik egy kvázi egyensúlyi helyzetben, hanem ugyanúgy polarizálódik, mint az aktívkori keresetek esetében. Ez más rendszerekben nem így működik. Az éves nyugdíjemelések az inflációhoz igazodnak, de míg az európai nyugdíjrendszerek úgy csillapítják a nyugdíjkülönbségeket, hogy akiknek kevesebb a nyugdíjuk, azoknak nagyobb mértékben emelik, mint azokét, akik nagyobb nyugdíjat értek el munkájukkal. Magyarországon ez a csillapítás nincs meg, mindenkinek a meghatározott százalékkal emelik a nyugdíját.
Farkas szerint ezen az sem segít, hogy egy bizonyos jövedelem után degresszió lép életbe. Ehhez azonban az kell, hogy az életpálya átlagkereset nettó szintje elérje a netó 372 ezer forintot. Ez azonban elhanyagolható mértékű csökkenés és nincs igazán hatása a polarizációra.
A valorizációs szorzóknak is nagy jelentősége van a nyugdíjmegállapítás során: e szorzók segítségével igazítják a nyugdíjba vonulás évét megelőző év átlagkereseti szintjéhez a korábbi (1988-tól számított) évek nettósított kereseteit. Mivel gyors tempóban nőtt a nemzetgazdasági nettó átlagkereset 2016 óta, ezek a szorzók is gyorsan nőttek, így a nyugdíjba vonulás évének meghatározó szerepe van abban, hogy ki mekkora induló nyugdíjösszeget kap. Két, azonos életpályát követően megállapított nyugdíj között is 30-40 százalékos eltérés lehet attól függően, hogy 2016-ban, vagy 2020-ban állapították meg.
Azt is hozzátette, hogy az idén nyugdíjba vonulók jártak eddig a legjobban, bár könnyen lehet, hogy a pandémia a 2022-es évre már kiifejti hatását.
Az átlagnyugdíj nem mondható rossznak, idén 150 ezer forint fölé emelkedett ez az érték. A helyzeti középértékes nyugdíj mértékéhez – 130 ezer forint – képest azonban pont egymillióan kapnak kevesebbet. Ez pedig a nettó minimálbérrel összevetve kezd szűkössé válni.
A nyugdíjplafonnal kapcsolatban azt mondta Farkas, hogy veszélyes játék, több európai nyugdíjrendszer is ismeri, elég magasan húzzák meg általában. Magyarországon nincs ilyen, ami nem lenne baj, ha lenne járulékfizetési plafon, ami a befizethető legmagasabb összeget korlátozta. Így például nem alakulhattak ki több milliós nyugdíjak sem. 2013 óta nincs ilyen itthon. A szakértő ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy van a járulékplafon hiányának negatív vonzata is. Nagyon magas nyugdíjakat lehet így felhalmozni, amit nagyon hosszú ideig kell majd fizetni. Egyszerűbben: a nagyon magas nyugdíjak a nyugdíjrendszert nagyon megterhelik.
Épp ezért a nyugdíjak közti különbségek várhatóan még tovább nőnek a jövőben. Ez a könnyített adózási formákban dolgozók életét is megnehezíti majd. Ilyen helyzetben a nyugdíjelőtakarékosság, a nyugdíjbiztosítás jelenthet valamelyest könnyítést.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2021.01.26. 8:30
Riporter: Dési János
