NyugdíjGuru: A választásokig már fű sem nő a nyugdíjreform területén

A határidőt a kormány vállalta, saját magának szabta annak érdekében, hogy az Európai Unió által elfogadott magyar helyreállítási és ellenállóképességi program teljesülhessen, és azért hozzájuthasson Magyarország az úgynevezett, helyreállítási és ellenállóképességi eszközben foglalt több milliárd euróhoz. Mivel ennek 27 feltétele volt, és azok közül csak nagyon kevés teljesült, tavaly októberben elengedte a kormányzat ezt a nyugdíjreform ügyet is. Feltehetően két dolog miatt. Egyrészt akkor már nagyon belátható közelségbe került a választás, és nem akartak semmilyen olyan akciót elindítani, ami esetleg a nyugdíjasok, vagy a leendő nyugdíjasok jelentős rétegeit, esetleg értetlenség miatt, de felidegesíthetné. Másrészt pedig azért, mert a nyugdíjreform előkészítése egy hosszadalmas folyamat lenne elvileg, amikor egy társadalmi vitát is le kéne folytatni, és úgy ítélte meg a kormányzat, hogy ebbe nem akarnak belemenni.

A közgazdász szerint ez nem azt jelenti, hogy végleg elment a vonat, hanem csak ez az egy határidő letelt és a 2026-os választásokig biztos, hogy fű se nő a nyugdíjreform területén.

Hozzátette, kormányzatok akkor nyúlnak hozzá a nyugdíjrendszerhez, hogyha nagy a baj, elsősorban tűzoltó jelleggel. Itt a választások előtt a versengő pártok meg elsősorban ígéretekkel szeretnék magukhoz édesgetni a nyugdíjasok jelentős részét, úgyhogy egyelőre nem lát túl nagy esélyt arra, hogy a nyugdíjreform a belátható időbe, egyáltalán napirendre kerüljön Magyarországnak.

De hol tartanánk, ha mégis belefogtak volna a nyugdíjreformba?

Az OECD elkészítette a javaslat csomagját. E szerint meg kellett volna vitatni, hogy szigorodnia kellene a nyugdíjkorhatárnak. Hozzá kellett volna igazítani a 65 éves korban várható további élettartamhoz a magyarországi nyugdíjkorhatár. Ezt egyébként már megtette, 13 európai uniós állam.

A másik fő témája az OECD tanulmánynak az volt, hogy a nők kedvezményes nyugdíja szerintük nagyon sokba kerül, ezért szigorítani kellene annak feltételeit. Egy enyhe javaslatuk szerint, a "nők 40"-be be kéne építeni, egy életkori korhatárt is. Például azt, hogy 60 éves kor, vagy 62 éves kor előtt nem lehet igénybe venni. Most ugye, akár 57-58 évesen is igénybe vehetik.

Egy másik javaslatuk szerint, meg a jogosító időnek az időtartamát kell növelni. Egy durva javaslatuk szerint évente egy évvel hosszabbodjon meg a most 40 éves követelmény, tehát jövőre már 41 év legyen, aztán 42, és volt egy olyan javaslat is, ami gyakorlatilag, a nők 40 gyors kivezetését eredményezte volna.

Ezek nyilván olyan javaslatok, amiket a magyar társadalom nagyon nehezen fogadott volna be, különösen az érintett hölgyek. De adott esetben egy társadalmi vitát megér, mert a nők kedvezményes nyugdíja egy 500 milliárdos olyan tétel a költségvetésben, ami nem ilyen mértékben tervezve került be annak idején.

Aztán volt egy pár olyan javaslatuk, amivel meg azt szerették volna, hogy a magyar nyugdíjellátási szintje az csökkenjen, ez válthatta volna ki a legnagyobb vitát itthon, és egyébként lehetséges, hogy a kormányzat emiatt is dobta ki az ablakon ezt a javaslatcsomagot, mert először a nyugdíjszámítás során alkalmazandó értékkövetési szorzóknak a mértékét próbálta csökkenteni ez a javaslat.

 

A másik ügy az pedig, ami aztán elterjedt a sajtóban rosszul, hogy meg akarja szüntetni az OECD a 13. havi nyugdíjat, hát eleve az OECD-nek az égvilágon semmilyen hatásköre nincs, ő csak egy javaslattevő szakértői csomagot tett le. A brüsszeli bürokraták sem akarják megszüntetni a 13. havi nyugdíjat, mert nekik sincs semmi joguk. A 13. havi nyugdíjról kizárólag a magyar kormányzatnak van joga dönteni, de a javaslatcsomagban az ténylegesen szerepelt, hogy be kéne vezetni egy első összeghatárt a 13. havi nyugdíjra, ezt egyébként lengyel mintára írták bele, és ott például az a javaslat szerepel, hogy a 13. havi nyugdíj az nem lehet magasabb senkinek, mint ami az átlagnyugdíjnak a mértéke. Például, akinek 500 ezer forint a nyugdíja, annak nem lehetne 500 ezer forint a 13. havi nyugdíja, csak legfeljebb az idei állapot szerint 242 ezer forint.

Sok ilyen típusú javaslat volt, és a végén bedobták azt a pénzügyi bombát, ami szerintem végképp kiverte a biztosítékot a kormányzatnál. Ez pedig az volt, hogy emeljük meg szép fokozatosan, de összesen 10,8% ponttal a közterheket, ami terheli a magyar dolgozók bérét. Ezzel az OECD javaslat szerint, Magyarországnak az adóéke, ami most sem valami csodálatos, mert a 11. legmagasabb az Unióban, az följött volna az egész OECD, tehát 38 állam közül a második helyre, amit nyilván nem vállalhatott volna be a kormányzat egyébként sem.

A sok ilyen feszültségpont miatt ezt most kidobta az ablakon a kormány. Ám a problémák ettől függetlenül nagyon erőteljesen növekednek a nyugdíjrendszerben. Az egyik az, amit minden nyugdíjas érzékel, hogy szegényednek.  Vannak 700 ezren, akik a magyar KSH által mért szegénységi küszöb alatti összegű ellátást kapna, tehát 700.000 nyugdíjas szegényedik, közülük 300.000 a mélyszegénység felé tart, ezt mindenképpen valamilyen módon kezelni kell. Ezt elsősorban a magyar nyugdíjemelési rendszer villámgyors megváltoztatásával lehetne elérni, amikor a kereseteket is az infláció mellett figyelembe vesszük az emelésnél.

A NyugdíjGuru hozzátette, a baj már nagy, de még lappang. Mert a nyugdíjrendszer nem olyan, mint az egészségügyi rendszer, hogy azonnal ránk zuhannak a gerendák. Ez egy lassú mállási folyamat, mint a szegényedés. Ezt próbálja meg mindegyik versengő politikai erő, a nyugdíjasoknak tett eseti ígéretekkel javítani.

Az egyik az, hogy a nyugdíjemelést arra is lehet használni, hogy azt mutassa ki a kormányzat, hogy a nyugdíjak vásárlóértékét karban akarja tartani, és ezért most már tudjuk, hogy nem 3,2%-os, hanem majd egyelőre 4,5%-os kell igazítani a korrekciós nyugdíjemelést.

A vita azon megy, hogy ezzel miért várjuk meg a novembert, amit a nyugdíjtörvény ír elő, miért nem lehet már eseti emelést adni például júniusban, vagy júliusban a nyugdíjasok számára. Erre egyébként már volt kétszer is példa. Egy ilyen típusú akció, ez nem is kerülne olyan rettenetesen sok pénzbe.

A másik, amit próbálnak a nyugdíjasok jobb szájíze érdekében bedobni a kormányzat részéről ez a részleges áfa visszatérítés, ami szintén úgy néz ki, hogy csak októberben indulhat el, ha egyáltalán elindul. Ez rengeteg plusz pénzbe kerülhet, de attól függően, hogy hogyan tudják megvalósítani, és a nyugdíjasok hogyan tudnak ezzel élni.

A másik politikai meghatározó erő, az pedig azt mondja, hogy adjunk SZÉP kártyát a nyugdíjasoknak, 200 ezer forint értékben a szegényebbeknek, százezer forint értékben a kevésbé szegény nyugdíjasoknak. Ez is azt jelenti, hogy eseti beavatkozásokkal, egyszeri juttatásokkal megpróbálják a nyugdíjasok nagyon gyorsan és relatíve romló helyzetét egy picit javítani, és hát a legnagyobb hatású intézkedés ebből a szempontból, ami valóban enyhít a nyugdíjasoknak a rossz helyzetén, az a 13. havi nyugdíj, de azt meg látjuk, nem véletlenül lövöldöz rá minden nemzetközi szakértő is, hogy annak meg az égvilágon semmilyen járulékfedezete nincs, tehát a költségvetés egyéb adóbevételei terhére kell a fedezetet megteremteni, és ez egy 500 milliárdos tétel, hát jövőre már még több lesz, ugye 500-500 milliárdos tételeket elérhet, fedezet nélkül ez a plusz juttatás, ezt is szervesen be kellene építeni a nyugdíjrendszerbe.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a hanganyag meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)