Oktatási szakember: A magyar oktatás helyzete minden mutatóban romlott
18/05/2022 12:37
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Több mint tíz év után jelent meg egy kutatás, ami a magyar oktatás helyzetével foglalkozik. Rettenetes adatok, magára és jó iskola nélkül hagyott kistelepülések, ami Trencsényi László egyetemi tanár szerint egybevág az április 3-ai választási eredményekkel, hogy éppen azokon a helyeken választották újra a kormányt, ahol leépítette az oktatást. Mi lesz a hátrányos helyzetűekkel, és miért nem megoldás az érettségi nélküli szakképzés?
10 éve még volt az oktatásnak önálló kutatóintézete, ami kétévente vaskos tanulmánykötet jelentetett meg az oktatás helyzetéről. Azóta az intézet és ezek a kötetek is megszűntek, ezért nevezte hézagpótlónak Trencsényi László egyetemi tanár, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke a Reggeli gyorsban az Eötvös Lóránd Kutatóközpont által nemrég megjelent felmérését. Ez az anyag statisztikákra, tényekre támaszkodik, "és nem elméletekből, benyomásokból készült" - mondta a szakember, aki megdöbbentőnek nevezte a magyar oktatás helyzetét.
A kutatás szerint ugyanis a magyar oktatás helyzete minden mutatóban romlott, nemzetközi és hazai összevetésben is. Szerinte a legmegrázóbb megállapítása pedig az, hogy a hátrányos helyzetűek, a minőségi iskolázásból kiszorítottak aránya hihetetlen mértékben megnőtt.
Trencsényi szerint a földrajzi és település szerinti eloszlásból számára megvilágosító volt, hogy a községekben a legalacsonyabbak az iskolázottsági adatok. Trencsényi ezt egy pár mondat erejéig ezeket a statisztikákat összevetette az április 3-ai országgyűlési választások végeredményével, és megállapította, hogy "ezek az alacsony iskolázott, hátrányos helyzetű, a butaiskolákat végzettek tapsolták vissza azt a kormányzatot, ami tönkretette egyebek mellett az oktatást is".
Ehhez a "rettenetes történethez" szerinte hozzátartozik egy csomó más, az oktatás világán kívül álló tényező is: a társadalompolitika, a gazdaságpolitika egyre növekvő számban hozza létre a szegregátumokat, "ahova már busz se jár, ahol már kocsma sincs és a polgármester az egyetlen középosztálybeli lakos, és ahol más minták sincsenek". Innen, aki teheti, elviszi a gyerekét más, nem is állami, hanem egyházi iskolába.
A helyzetről egyfelől a tanárhiány is tehet, az elhibázott intézkedések és az elhanyagolt oktatáspolitika tehet: természeti sorscsapásnak nevezte, hogy a tanárok megöregednek, kivonulnak a pályáról, illetve olyan fizikai és mentálhigiénés állapotban vannak, hogy nem tudnak teljesíteni, mert a megélhetésért kell küzdeniük. Szóba is hozta azt a tanárt, aki a Deák téren koldult. Ez szerinte szimbólum.
Ugyanakkor az is ehhez a helyzethez vezetett, hogy a születések száma - minden propaganda ellenére - nem növekszik, Trencsényi megállapítása szerint néhány településen már annyi gyerek sincs, hogy a tornatanár egy focicsapatot össze tudjon állítani. Trencsényi megpróbálta körülírni azt az emberképet, tudásképet, amivel a kormány a tudással és az értelmiségi gondolkodással bánik: "sznob, parvenü, dzsentri", sorolta, de szerinte nem biztos, hogy a kormány ezt azért teszi, mert fél az autonóm gondolkodástól, "lehet, hogy egyszerűen csak utálja".
Mind a hátrányos helyzetűek, a speciális nevelési igényűek, felnőtt tanulók is az érettségit nem adó szakképzésbe csoportosulnak, amire Trencsényi szerint azt mondják, hogy egyszer használatos szakmunkások képzése zajlik, és ez szerinte sehova sem vezet, mert ma érettségi nélkül szakmunkás bizonyítvánnyal csak ideig-óráig tud a munkaerőpiacon érvényesülni.