Önkormányzati választás: a civilekkel szúr ki a kormány újabb módosítója

A magyar választási törvény legújabb módosítását már meg is szavazta az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága, de parázs vita alakult ki róla. A politikai illem úgy tartja, hogy egy évvel a választások előtt már nem illik változtatni a törvényen, erről kérdeztük Horn Gábort, a Republikon alapítvány elnökét, volt országgyűlési képviselőt az Esti gyorsban.

Azt mondta: ha a Fidesz ezt még áterőszakolja a következő egy-két hétben – és úgy ismeri a parlamentet, hogy ennek nem lesz akadálya –, akkor pont egy évvel leszünk a június 9-i választások előtt. Hangsúlyozta: 2010 óta a Fidesz kétharmados felhatalmazásával élve – úgy látja, visszaélve – folyamatosan a saját képére alakítja a választási szabályokat, ami durva megsértése minden elfogadott parlamenti normának. Nem volt olyan a magyar parlamentarizmus első 20 évében, hogy egy párt a saját igényeire alakította volna a választási rendszert, most egy újabb lépésről van szó – tette hozzá.

Ennek az első eleme az volt, hogy összevonták a európai parlamenti és az önkormányzati választásokat, amit önmagában is abszurdnak nevezett, hiszen exlex állapotot hoz létre, legalább négy hónapig gyakorlatilag megbénítják az önkormányzatokat, amelyek vezetését öt évre választották 2019 októberében. Ennek az egésznek egy oka van, jelentette ki: a Fidesznek az az érdeke, hogy összevonja a kettőt, mert úgy vélik, hogy a vidéki Magyarország (minél kisebb településekre megyünk, annál fegyelmezettebb Fidesz-szavazókat találunk – jelezte Horn Gábor) elmegy az önkormányzatira, és ha már ott vannak, leszavaznak az uniósra is. A európai parlamenti választásokon a részvétel magasabb a városokban, mint vidéken, erre próbál ellenlépést tenni a kormánypárt.

Másrészt kényszerhelyzetbe akarják hozni az ellenzéket, hogy a kicsik egyre nehezebben tudjanak politikai szerepet vállalni. Kijelentette: ennek a mostani módosítónak az egyik fontos célja a további nehezítés. Ugyanis azzal, hogy az induláshoz a 10 ezernél nagyobb településeken (ahol – bár ezt nem szokták tudni a választók, részletkérdésnek számít – kompenzációs listák alapján is be lehet kerülni) az eddigi 50 százalék helyett a körzetek kétharmadában kell jelöltet állítani, tehát nem vagy csak nagyon nehezen tudnak külön listákkal indulni a pártok.

Horn Gábor közölte: ez a parlamenti választások átalakításának lemásolása, 2022-ig azokon is a 106-ból csak 27 egyéni körzetben kellett indulni a listaállításhoz, amit fölemeltek 70-valahányra. Így a kicsik, a civilek borzasztó nehezen tudnak majd elindulni, pedig ha valahol, akkor pont az önkormányzatokban fontos a civilek ereje, világa. Ez a szigorítás lényegében lehetetlenné teszi, hogy egy helyi civil szervezet, amely csak néhány körzetben érdekelt, értelmes módon szerepet tudjon vállalni. Az a kényszeres cél (a kormányoldal részéről), hogy kétszereplőssé tegyék ezt a választást is, holott ennek nincs semmilyen racionális indoka – tette hozzá a szakértő.

A beszélgetést a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: MTI/Mohai Balázs