Orbán csak manipulált, nem zárt be senkit

A Washington Post gőzerővel nyomoz Donald Trump „impeachmentje” kapcsán, a lap legutóbb az amerikai elnök külföldi vezetőkkel folytatott egyeztetéseivel, találkozóival foglalkozott, amelyeknek a cikk szerint jelentősége lehet az elnök ellen indított alkotmányos vádeljárás ügyében is. Az írás sorra vette azokat a külföldi vezetőket, köztük Orbán Viktor magyar kormányfőt is, akik eljutottak a Fehér Házba egy kis baráti beszélgetésre, miközben kiemelik, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek ez mind a mai napig nem adatott meg, holott az oroszok elleni harcban igencsak szüksége lett volna Trump támogatására. Vajon miért nem?

A neves lap fotókkal illusztrálja, kik ülhettek be abba a bizonyos, kandalló előtti, rikító sárga fotelbe Trump mellé az ovális irodában. A május 13-i dátumnál Trump és Orbán fotóját közlik. A magyar kormányfőt a cikk a kétes hírű vezetők között említi Recep Tayyip Erdogan török elnökkel és Szergej Lavrov az orosz külügymniszterrel egy kategóriában. Utóbbi megjelenése azért keltett nagy feltűnést egyébként, mert épp aznap tette tiszteletét a múlt héten a Fehér Házban, amikor szavazásra bocsátották az elnök elmozdítását célzó határozatot a kongresszus igazságügyi bizottságában.

Nem kellett ide fizikai erőszak

Különösebb harc nélkül elnémította Orbán Viktor a magyar médiát címmel a Die Presse a hetes cikkely szerinti eljárás megindításához vezető indokokat veszi sorra, ezek közül kiemelve a nagyrészt állami irányítás alá került sajtó helyzetét. Merthogy a lap szerint precedens nélküli az Európai Unióban, amit Orbán csinált, vagyis hogy fokozatosan szűkítette a sajtószabadságot és számolta fel a médiapluralizmust. S eközben nem zárt egyetlen újságírót sem börtönbe, és fizikai erőszaknak sem volt senki kitéve. Célját piaci manipulációval sikerült elérnie, aminek következtében a sajtóorgánumok 80 százalékát megkaparintotta, de úgy, hogy nem állíthatjuk: teljes kontroll alatt tartaná őket.

Érdekes megfigyelést közöl a lap: a régióban Magyarország az egyetlen, amelynek nincs problémája az orosz dezinformációs kampánnyal. A vele szemben kritikus liberális vagy éppen konzervatív újságírókat pedig egyszerűen lehazaárulózzák vagy Soros-ügynököknek hívják őket. S mindez Európa kellős közepén történik. Mert az Unió nemcsak hogy a médiaviszályokat, de még az alapjogi normákat sértő intézkedéseket sem tudta megregulázni. Nem csoda hát, hogy Európában mindez mintául szolgál, így került veszélybe a régió sajtószabadsága – véli a Die Presse.

Nem csoda, hogy ebben sem értenek egyet

A Die Welt azt veti fel, ugyan miért is lenne teljes egyetértés az EU-ban a klímakatasztrófa ügyében, ha a tagországoknak a menekültkérdésben sem sikerült dűlőre jutniuk. Azzal, hogy Lengyelország nem volt hajlandó aláírni a Madridban most zárult 25. klímacsúcs zárónyilatkozatát, két okból is súlyos következményekkel jár. Egyrészt a Visegrádi 4-ek összezárhatnak, megvédve lengyel barátjukat, amiben Magyarország az első jelentkező lesz.

Másrészt a szénbányák fenntartása, amivel zsarolja most Lengyelország Brüsszelt, egész Európában boríthatja azt a tervet, miszerint 2050-ig teljesen megszüntetnék az üvegházhatású gázkibocsátást. Márpedig ha nem alakít ki egységes álláspontot a globális felmelegedés elleni küzdelemben mind a 27 tagállam, akkor ez a második nagy kudarca lesz Brüsszelnek, ami a jövője, megmaradása szempontjából kockázatokkal jár. Tovább menve: ha Európa ebben nem tud példát mutatni, akkor ugyan ki? Hisz manapság kizárólag az EU a motorja minden progresszív kezdeményezésnek. Bomolhat a nemzetközi együttműködés.

Hazaküldenék Magyarországra, ahol senkije sincs

A kanadai bevándorlási hatóság ki akarja utasítani a 16 éves, magyar Toris Kittit, aki azonban azt mondja, nincs kihez hazajönnie Magyarországra. Anyjával öt éve beszélt utoljára, és más rokonnal sem tartja a kapcsolatot – írja a The Globe and Mail kanadai lap.  A lány arra hivatkozik, hogy nővére és férje Kanadában befogadták, ám hivatalosan ennek semmi nyoma.

Nem tudni, mi áll kiutasításának a hátterében, de a döntés miatt most abba kellene hagynia kanadai a tanulmányait is. Toris ügyvédje a szövetségi bíróság elé viszi az ügyet, hogy megváltoztassák a bevándorlási hatóság határozatát. 

Felértékelődött külföldön a magyar avantgárd

A Die Presse arról számol be, hogy a 20. századi kelet-európai avantgárd hódítani kezd a műkincspiacon. A Sotheby’s árverésein eleve külön szekció volt a 90-es évek végétől a kelet-európai műalkotások eladására, ahol a csehek voltak a legsikeresebbek, a magyarok közül pedig igazából csak Moholy-Nagy László és Kassák Lajos.

A 2008-as válság derékba törte azt a folyamatot, amelynek során egy több művész került „kirakatba”. Most az úgynevezett magyar Nyolcak kerültek ismét a figyelem középpontjába: Kernstok Károly, Czóbel Béla, Berény Róbert, Márffy Ödön, Tihanyi Lajos, Orbán Dezső, Pór Bertalan és Czigány Dezső. S emellett felértékelődtek az alkotások is, amiben a pálmát még mindig Moholy-Nagy viszi a 4,8 millió eurós sikeres Sotheby’s aukcióval. A cikk arra is figyelmeztet, hogy alaposan meg kell nézni a képek származási helyét, mert Magyarországon gyakoriak a hamisítványok.