Orbán „csodálja” Erdogan politikai stílusát

Új ablakban

2019. november 08. Reggeli gyors / részlet, Kárpáti János lapszemléje (19.11.08.)

05:02

00:00

Gázüzlet

Az AP amerikai hírügynökség, amelynek a tudósítása a Washington Post és a New York Times honlapján is olvasható, azt emeli ki Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan tegnapi budapesti közös sajtótájékoztatójából, hogy Magyarország – a miniszterelnök közlése szerint - 2021 végétől remél földgázt a Török Áramlat elnevezésű, készülő gázvezetékből. A beszámoló megjegyzi, hogy Magyarország nagyban függ az orosz gáztól, ami most Ukrajnán keresztül érkezik, de Budapest szeretné diverzifikálni a szállítási útvonalat. Ami a menekültpolitikát illeti, az AP azt a kijelentést idézi a török államfőtől, hogy országának kötelessége ugyan gondoskodni a csaknem négymillió menekültről, akiknek a nagy része Európába kívánna továbbmenni, és eddig meg is akadályozta ezeket az embereket a távozásban, de az Európai Unió mindmáig csupán 3 milliárd eurót folyósított, nagyjából a felét a megígért összegnek. „Természetesen továbbra is ellátjuk vendégeinket, függetlenül attól, hogy megkapjuk-e az unió támogatását. De ha nincs megoldás, akkor meg kell nyitnunk a kapuinkat” - fogalmazott Erdogan. Az AP tudósítása kitér arra is, hogy Budapesten több ezren – köztük kurdbarát, illetve háborúellenes aktivisták – tiltakoztak a török elnök látogatása ellen.

Menekültek

A londoni székhelyű Reuters szintén felhívja a figyelmet arra: Erdogan a magyar fővárosban megismételte azon korábbi fenyegetését, hogy kénytelen lesz megnyitni az utat a szíriai menekültek előtt, ha az EU nem nyújt elég támogatást Törökországnak. Megemlíti a Reuters azt is, hogy Ankara olyan biztonsági övezetet kíván létrehozni Észak-Szíriában, ahol akár kétmillió menekültet is le tudna majd telepíteni, miután eltávolították a térségből a kurdok fegyveres milíciáját.

Kurdok

Egy másik tudósításában a Reuters azt taglalja, hogy Erdogan – még Budapestre érkezése előtt – megvádolta az Egyesült Államokat és Oroszországot, mondván, nem teljesítik a maguk vállalását azzal az alkuval kapcsolatban, amelynek alapján a kurd milíciának távoznia kell a Törökországgal határos szíriai térségből. Erről a török államfő – mint elmondta – jövő szerdán tárgyalni kíván Washingtonban Donald Trump amerikai elnökkel, majd nem sokkal azután Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is. A törökök által kialakítani tervezett biztonsági övezet területén még most is vannak kurd fegyveresek, és tovább folynak velük a harcok – tette hozzá Erdogan.

Fegyvervásárlás

Azt, hogy az amerikaiak és az oroszok teljesítsék Ankara elvárásait Szíriában, Erdogan fegyvervásárlással hajlandó ellentételezni. Budapesti látogatása alatt olyan kijelentést is tett – és erről már a Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség számol be -, hogy az orosz SZ-400-as rakétavédelmi rendszer beszerzése már lebonyolított ügylet, nincs visszalépés, de ha az amerikaiak megfelelő feltételekkel Patriot rendszert kínálnak, akkor Törökország abból is venne. Az amerikaiak már 2013 óta kínálnak a törököknek Patriot rakétavédelmi rendszert, de nem sikerült megállapodni. A törökök ugyanakkor a méregdrága F-35-ös vadászgépekből is vennének, és azt mondják, hogy ha az amerikaiak vonakodnak, akkor orosz harci gépekkel is kielégíthetik igényeiket. Washingtonban arra hivatkoznak, amikor aggályokat fogalmaznak meg az F-35-ösök Törökországnak történő eladási tervét illetően, hogy az orosz SZ-400-as rakétavédelmi rendszer nem kompatibilis a NATO-szabványokkal.

Csodálat

A Der Spiegel hamburgi hírmagazin az Erdogan-látogatás kapcsán arról ír, hogy Orbán Viktor „csodálja” a török elnök politikai stílusát, és az unión belül mindenki mással szemben egyedül képviseli az Erdogan felé baráti irányvonalat, amit azzal indokol, hogy Törökország Európa legfontosabb stratégiai partnere a menekültválsággal kapcsolatban. A Der Spiegel szerzője megemlíti, hogy a magyar kormányfő szerint országa immár egy évezrede három hatalmi központ, Berlin, Moszkva és Isztambul között helyezkedik el. Orbán magatartása azonban messze eltávolodott a magyar érdekektől és a reálpolitikától – olvasható a német hetilap tudósításában, amely felhívja a figyelmet arra, hogy gazdasági értelemben Törökország egyáltalán nem tartozik Magyarország fontos partnerei közé. Orbán Törökország iránti affinitásában személyes okok is közrejátszanak – írja a Der Spiegel, és megemlíti, hogy a magyar miniszterelnök régi barátai közé tartozik Adnan Polat török ingatlanmágnás, a Galatasaray isztambuli futballklub volt elnöke, aki többek közt Orbán vejével, Tiborcz Istvánnal is üzletelt Magyarországon, az ő pénzéből újították fel Gül Baba türbéjét Budapesten, és azt tervezi, hogy több száz millió eurót fektet be Magyarországon a megújítható energiaszektorba.

Kárpáti János lapszemléjét a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: MTI