Orbán és Fico kijátszására is született meg a Tettrekészek Koalíciója Londonban

Egyrészt nem fogja elfogadni a feltehetően csütörtökön az EU-s válságtanácskozásra megszerkesztett, Ukrajnát támogató határozatot, amelyben benne van például az, hogy az orosz-amerikai megegyezés Ukrajna nélkül nem jöhet létre - írja a lap. Az uniós diplomaták máris jelezték, egyáltalán nem lepi meg őket a magyar kormány viselkedése. Mi mást várhatnának tőle? A geopolitikai vihar elkerülése végett hirdették meg már Londonban és folytatódik a toborzás majd csütörtökön az EU-ban is az ún. Tettre készek koalícióját, elkerülve ezzel az Orbán-féle problémákat. Önkéntes alapon támogatják majd Ukrajnát pénzügyileg és katonailag, illetve hajlandóak békefenntartókat küldeni akár már a tűzszünet idejére is. Az uniós 27-ek gyakorlatilag működés- és határozatképtelenek, az egyik német elemző úgy fogalmazott: diszfunkcionális. A Tettre készek Koalíciója viszont amolyan kormányok felett álló élcsapat lesz. Az elkövetkező 10 évben megnövelik legalább 500 milliárd euróval katonai kapacitásukat és bevonják az Európai Befektetési Bankot is, amelyik az EU-nak egyébként nem adhat kölcsönt fegyverekre és lőszerekre. Orbán már előre jelezte, blokkolja a következő csúcson az ilyen jellegű uniós terveket, pedig még csak a vázlata van meg ennek a tervezetnek. Ellenben várható, hogy Nagy-Britannia, Norvégia, s talán még Törökország is csatlakozik ehhez az új formációhoz – már ami az európai katonai összefogást létrehozná.  Az uniós szankciók meghosszabbítása miatt azonban továbbra is fáj Brüsszel feje, mert a következő csomagot, amelyben 1000 személy elleni szankció megújítása vár, köztük a Putyin elnök elleni is – a magyar kormány nem fogja megszavazni – előzetes infók szerint. A régi logika szerint elég nehéz mostanság együttműködni, miután Trump annak a határán van, hogy kukába dobja a több mint 80 éves transzatlanti szövetséget. Az EU-nak ezért önállóan lépnie kell – írja elemzőt idézve a Guardian.

Fareed Zakaria, a CNN külpolitikai elemzője legutóbbi esszéjében, amit a GPS műsorában is elmondott, Amerika erkölcsi iránytűjéről beszélt. Kijelentette, még ha voltak is rossz lépések – Vietnám, Irak és Afganisztán – de hazája mindig a demokráciaépítés jegyében vállalt magára misszionárius feladatokat. S most már nemcsak az a baj, hogy az amerikai külpolitikai radikális irányt váltott, de a 250 éve létező erkölcsi útmutatás intézménye, eszmeisége is összeomlott. S ennek kapcsán nem véletlenül mutatta be Kossuth Lajos amerikai szobrát is, és beszélt arról a szabadságharcosról, akit még Amerikában is nagy tisztelet övezett. A pénteki fehér házi botrányt értékelte, például Kossuthtal is, s jutott arra, hogy ugyan Zelenszkij mintha ingerült lett volna, amikor JD Vance alelnök felemelte a furkósbotot, amit neki nem kellett volna lereagálni. Ugyanakkor elfogadhatatlan számára az, hogy a megtámadott ország vezetőjére támadva az agresszor oldalára látszik állni a Fehér Ház. Fareed Zakaria egyébként a magyar kormányfőt rendszeresen felhozza példaként, mint aki újdonsültként csatlakozott a világ autokratáihoz.

 

A Trump-párti New York Post arról írt terjedelmes cikket, hogy mit suttoghat Orbán Trump fülébe. Merthogy Volodimir Zelenszkij már a múlt heti, még Kijevben tartott nemzetközi pódiumbeszélgetésen azt állította, hogy szerinte Orbántól mennek ki az olyan infók Trumpékhoz, mint hogy például Ukrajnát nem kell felvenni a NATO-ba. Orbán Viktor emberei igyekeznek befolyásolni Trumpot, (s amitől egyébként megválasztása után szinte azonnal óvtak amerikai elemzők, félve attól, hogy Amerika eddigi, Ukrajnát támogató politikáját romba is döntheti. Nos, ez zajlik a szemünk előtt.) Az írás nem cáfolja, hanem inkább megerősíti Orbán tagadhatatlan befolyását az amerikai orosz-ukrán konfliktus értelmezésében.

A Kyiv Independent arra hívja fel a figyelmet, hogy Orbán orosz-párti politikája mellé állt a szlovák kormányfő is, és a csütörtöki EU-csúcson mindketten blokkolni fogják azt az Ukrajnát támogató határozatot vagy közös közleményt – ami egyébként egyhangú szavazatot követel -, amennyiben nem lesz benne az a kitétel, hogy az EU azonnali tárgyalásokat kezd Moszkvával a tűzszünet és a békekötés érdekében úgy, mint Washington. Orbán álláspontját levélben küldte el az Európai Tanács elnökének, Antonio Costának, és a Reutersnek sikerült megszereznie.