Orbán fékezhetetlen, de terelhető

Jelképes fegyvervásárlást bonyolított le Magyarország az Egyesült Államokkal – mintegy 230 millió dolláros tételben csak ebben a hónapban, ami elegendő lett ahhoz, hogy elejét vegye a magyar kormány a demokrácia leépítése és az orosz, valamint az kínai befolyás miatti amerikai kritikáknak – olvassuk a republikánusok felé húzó Washington Examinerben.

A 40 éve Magyarország katonai- és biztonságpolitikáját nyomon követő Dunay Pál biztonságpolitikai szakértő nyilatkozott az amerikai portálnak, aki – írja a cikk szerzője – a Pentagon által finanszírozott German Marshall Alapítvány európai részlegén dolgozik. Dunay úgy fogalmazott, hogy ez a fegyvervásárlás egyrészt teljes összhangban van NATO-elkötelezettségeinkkel, másrészt Orbán és Putyin kapcsolatépítése 2009-ben vált igazán szorossá, amikor előbbi még ellenzékben politizált. S ez fordulópont volt, mert egy KGB-s operatív tiszt soha nem hibázik, s ez így is történt, amit követtek a közös ügyletek. Lásd a paksi 12 milliárd eurós befektetést, lásd az orosz befektetési bankot, ami egy volt KGB-s ügynök fiának a biznisze, és még titkot sem csinálnak belőle. Kína hasonlóképpen a Huawei technológián keresztül fog teret és kémkedik. Dunay gyanúja szerint a Trump és Orbán közti május 6-i telefonbeszélgetés témája épp a Huawei volt, hogy Magyarország is tartsa magát távol a kínai 5G-s fejlesztésektől. Ha most azt kérdezné tőlem, hogy bíznék-e Magyarországban, mint szoros NATO-szövetségesben – akkor azt mondanám – fogalmazott Dunay az interjúban, hogy nem. Magyarország szofisztikált és bonyolult játszmába kezdett, úgy tartja egyensúlyban Nyugattal való kapcsolatát, hogy közben udvarol a nagyon abszurd és diktatórikus rezsimnek. Persze az oroszok Magyarországot soha nem fenyegetik be, mint ahogy teszik ezt sok más országgal a térségben, például a Baltikumban. A magyar honvédelmi minisztérium illetékese a Washington Examinert megnyugtatta, hogy az oroszokkal csak üzleti kapcsolatban állnak, semmiben nem befolyásolja NATO-elköteleződésünket. Amit elég egyértelműen bizonyít a módosított költségvetésben szereplő szám is, miszerint 21%-kal növeli hazánk a katonai kiadásokat, hogy Trump kérésének eleget téve mielőbb elérje a GDP 2%-ában meghatározott összeget.

A legtöbb hírt persze arról találtam a nemzetközi sajtóban, hogy Magyarország Európában elsőként megnyitotta stadionkapuit a futballszurkolók előtt – írja többek között a CNN, megemlítve a szigorú előírásokat, miszerint csak minden 4. széken ülhetnek a rajongók és minden második sort üresen kellett hagyni.

Az Euronews-nak írt véleménycikket Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár arról, hogy kedden a kormány visszaadja a parlamentnek a rendkívüli meghatalmazást, és ezzel teljesíti ígéretét Orbán Viktor. Ebből is látszik Kovács szerint, hogy épphogy csak annyi hatalmat kapott Orbán, mint bárhol máshol világszerte. Persze eközben a nemzetközi közvélemény egyfolytában bírálta őt az úgynevezett teljhatalma miatt, vagy éppen azért, hogy öt évre lecsukatná a rémhírterjesztőket. Persze felmerül a kérdés, vajon miért ne aggályoskodtak volna, ha egyszer benne volt a törvényekben.

Vissza a cikkhez: Akik ezekkel érveltek, írja Kovács, azok dezinformáltak. Mindent az alaptörvény betűje szerint cselekedtek, és szerinte a parlament bármikor visszavehette volna a kormánytól a felhatalmazást. Idézi Kovács a Johns Hopkins Egyetem koronavírus adatbázisát, miszerint 100 ezer főre nálunk 38 fertőzés esett, ami Európában az egyik legalacsonyabb számadat, s több ezer idős ember életét tudták megmenteni a sikeres védekezéssel. Megismételte, elvárják, hogy bocsánatot kérjenek a lármázó kritikusok, de hozzátette azt is, tudja, semmi ilyesmit nem fog hallani tőlük. Az írás egyetlen szóval sem említi, az újabb trükkökkel előkészített felhatalmazás a katasztrófavédelmi törvénnyel és az egészségügyi válsághelyzetre való hivatkozással igyekszik a korábbinál is nagyobb hatalmat biztosítani a kormányfőnek – a parlament kiiktatásával.

A Human Rights Watch részéről Lydia Gall jó hírnek nevezte, hogy Orbán visszaadja a rendkívüli felhatalmazást, de nehogy bárki is bedőljön neki. A veszélyhelyzet végével nem lesz vége az autoriter hatalomgyakorlásnak. Mert nemcsak hogy korlátlan felhatalmazással ismét rendeleti úton irányíthatja az országot, de intézkedéseit sem az igazságszolgáltatás, sem a parlament sem bírálhatja felül. Tehát annyi az alapjogoknak és a gyülekezési szabadságnak is – adott esetben. Az írás megjegyzi: az Európai Bizottság megint levizsgázott, hisz nem tudta megfékezni Orbánt.

Csernyánszky Judit nemzetközi lapszemléje a 2020. jűnius 1-jei Reggeli gyorsban hangzott el.