Orbán játéka: bajkeverés, vagy orosz alku

Új ablakban

2024. január 26. Reggeli gyors - részlet 24.1.26. Kárpáti János lapszemléje

05:57

00:00

Ha már mindenki értelmezi – mégpedig a legkülönbözőbb módokon - azt, hogy a svéd külügyminiszter először elhárította az Ulf Kristerssonnak szóló orbáni meghívást, majd a kormányfő udvarias hangú levélben köszönettel mégis elfogadta az invitálást, de egyben felhívta magyar hivatali partnere figyelmét arra, hogy jövő csütörtökön úgyis találkoznak Brüsszelben a rendkívüli EU-csúcson, nézzük meg talán, hogyan is hangzik a Dagens Nyheter stockholmi lap megfogalmazásában a svéd álláspont.

A cikk először is azzal indít, hogy leszögezi: nem világos, hogy a látogatásra azt megelőzően vagy azt követően kerül-e majd sor, hogy Magyarország jóváhagyta a svéd NATO-csatlakozási kérelmet. Időpontot nem határoztunk meg – idézi a lap Kristerssont, aki megjegyezte azt is, hogy egyelőre meglehetően zsúfolt mindkettőjük naptára. Továbbá: mint a Dagens Nyheter írja, Orbán az X – korábbi nevén: Twitter – közösségi médiában ugyan azt közölte, hogy a közös érdeklődésre számot tartó, megvitatandó témák közt szerepel a svéd NATO-tagság kérdése is, magában a meghívó levélben erről nincs szó.

Ennek nyomán Kristersson azt válaszolta, hogy kész megbeszélést folytatni Orbánnal mindkettőjük számára alkalmas időpontban. A stockholmi lap szerint a miniszterelnök mindamellett cáfolja, hogy bármilyen tárgyalás lenne készülőben a svéd NATO-tagságról, arról ugyanis nincs mit tárgyalni, hiszen Orbán Viktor a minap már megerősítette, hogy meg fog történni a ratifikálás. Van viszont Kristersson szerint számos más téma, ami megvitatásra kínálkozik, így érdemes lenne szót ejteni a Jas 39 Gripen harci gépeknek a közös repülési rendszeren belüli szerepéről, illetve Magyarország közelgő soros EU-elnökségéről. Ennyit a Dagens Nyheterből.

Orbánnak a figyelem középpontjában kell lennie

Most pedig nézzük a New York Times arra irányuló kísérletét, hogy megfejtse, vajon miért húzza-halasztja a magyar miniszterelnök a svéd NATO-csatlakozás ratifikálását. A cikk szerzője Andrew Higgins, a lap varsói székhellyel működő kelet- és közép-európai tudósítói irodavezetője. Az írás címe az egyik lehetséges választ fogalmazza meg: Orbán arra használja Svédország NATO-kérelmét, hogy központi szerepe legyen Európában.

Kissé bővebben kifejtve: egyes elemzők szerint – írja Higgins - Magyarország álláspontjának egyetlen állandó eleme az, hogy Orbánnak, egy kicsiny kelet-európai ország vezetőjének ott kell lennie, ahol szeret lenni, a figyelem középpontjában, mint a nemzeti szuverenitás harcos védelmezője, akit körbeudvarolnak nála hatalmasabb nemzetek. Idézi Krekó Pétert, a Political Capital igazgatóját, aki lehetségesnek tartja ugyan, hogy geopolitikai megfontolások szintén szerepet játszanak, hiszen Orbán alatt Magyarország szorosra fűzte a kapcsolatokat Oroszországgal és Törökországgal, ám szerinte ez a furcsa történet Orbán egójáról, politikai nárcizmusáról is szól. „Ha bajkeverő vagy, komolyan kell, hogy vegyenek. Ez az autoriterek jellegzetes vonása: színpadias tisztelet illeti az erős embert.”

 

Orbán Brüsszelben

 Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

 

A New York Times regionális főtudósítója azonban megszólaltatja Panyi Szabolcs oknyomozó újságírót is, aki kételkedik az egóról szóló teória helyességében. Szerinte a háttérben inkább valamilyen alku lehet Oroszországgal, bár erre nincs egyértelmű bizonyíték. „Minden csupa rejtély, hacsak nem hiszel az összeesküvés-elméletekben”.

Akár így, akár úgy, a lap megállapítja: széles körben váltott ki rosszallást az a tény, hogy Magyarország, amely katonai értelemben jelentéktelen, akadályozza annak a Svédországnak a tagságát, amely fejlett hadiiparral, korszerű haditengerészettel és légierővel rendelkezik, és amely létfontosságú a balti-tengeri légtér védelmében. Még olyan hangok is hallatszottak egyes helyekről, hogy hogy zárják ki Magyarországot a NATO-ból – teszi hozzá a New York Times. Emlékeztet arra, hogy Magyarország határos Ukrajnával, és jelentős szerepet játszhatott volna azokban a nyugati erőfeszítésekben, amelyek az Oroszországgal szembeni ellenállás támogatására irányultak. De Magyarország elutasította, hogy kövesse Lengyelország példáját, és útvonalat biztosítson a fegyverszállításoknak – valamint emellett Ukrajna más jellegű megsegítését is következetesen aláássa.

Szinte lehetetlen értelmes párbeszédet folytatni a magyar kormánnyal

Végül: Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a Der Standard című bécsi lapnak adott nyilatkozatában egyebek közt arról beszélt, hogy szinte lehetetlen értelmes párbeszédet folytatni a magyar kormánnyal, mert az olyan populista rezsimeket, mint amilyen Orbán Viktoré, a polarizálás élteti, ellenfeleiket árulónak, illetve gonosznak bélyegzik. Ez – jegyezte meg – rombolja a demokráciát, amelynek alaptételei közé tartozik, hogy egyenrangú és legitim vetélytársként kezeljék a más véleményen levőket.

Az interjúban szóba kerül a 2022-es parlamenti választások előtti ellenzéki miniszterelnök-jelölti kiválasztási folyamat, Karácsony visszalépése. Arra a kérdésre, hogy utólag visszatekintve ezt hibának tekinti-e, a főpolgármester azt mondta: éppen az ország polarizáltsága miatt nagyon nehéz lett volna országos szinten győzelmet aratnia Budapest vezetőjének, hiszen a vidék támogatása nélkül nem lehet győzni. „Nincs olyan személyes ambícióm, hogy miniszterelnök legyek. De ha Budapest főpolgármestere maradok, akkor természetesen tovább támogatom az ellenzéket” – jelentette ki Karácsony Gergely a Der Standardnak adott nyilatkozatában.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.