Orbán: Közös EU-s gázbeszerzés csak önkéntes alapon lehet
21/10/2022 08:02
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Magyarország csak akkor egyezik bele a közös gázbeszerzési döntésbe, ha figyelembe veszik, hogy országának hosszú távra szóló gázvásárlási szerződése van érvényben – idézi a Orbán Viktort a Politico.
Abból, ami ma kora reggelig kiszivárgott a nemzetközi médiába a brüsszeli EU-csúcsról, magyar szempontból az a legfontosabb, hogy a közös következtetések legfrissebb tervezete – mint arról a Politico című amerikai portál európai szerkesztősége egy szóvivői Twitter-bejegyzésből értesült – eleget tesz Orbán Viktor követelésének, miszerint a közös uniós gázbeszerzés csak önkéntes alapon képzelhető el. A tervezet megszellőztetése előtt a Politico idézett egy diplomatát, aki szerint a magyar miniszterelnök azt mondta tárgyalópartnereinek: Magyarország csak akkor egyezik bele a közös gázbeszerzési döntésbe, ha figyelembe veszik, hogy országának hosszú távra szóló gázvásárlási szerződése van érvényben.
A portál azt az értesülést is közzétette, hogy az uniós energiacsúcs kellős közepén igencsak rövid úton elbocsátották azt a magyar diplomatát, aki a brüsszeli magyar EU-képviseleten az energiaügyek első számú felelőse volt. Baranyai Gábor nagykövet a Politico tudomása szerint másfél órát kapott arra, hogy összeszedje holmiját, és távozzon a magyar képviseletről.
A Reuters egyik cikke az EU-csúcson folytatott gázvita másik vonulatára tér ki: ismerteti a magyar kormányfő kijelentését, amelynek értelmében a gázár maximálásához Budapest nem járul hozzá, mert az az orosz szállítások leállásához vezetne. Ha mégis a gázársapka mellett akarnak dönteni, akkor ez alól adjanak felmentést Magyarországnak – mondta Orbán.
A Reuters felidézi, hogy a tengeri kikötővel nem rendelkező Magyarország, amely nagyon ráutalt a csővezetéken érkező orosz olajra is, júniusban felmentést kapott a közös olajembargós intézkedésekhez való csatlakozás kötelezettsége alól. Az olajembargó egyébként majd csak decemberben lép életbe. A londoni székhelyű hírügynökség ebben a beszámolóban is felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország eközben a forint euróárfolyamának a romlásával, valamint 20 százalékos inflációval küzd. A magyar fizetőeszközre amiatt is nyomás nehezedik, hogy az Európai Bizottság korrupciós és jogállamisági kifogások miatt a Magyarországnak szánt uniós támogatások felfüggesztését javasolta – írja a Reuters, és hozzáteszi, hogy magyar kormányzati várakozások szerint ez a vita november derekára megoldódhat.
Varsó is nyomás alatt
Ami egyébként a jogállamisági vitákat illeti, nemrégen még arra utaló jelek érkeztek, hogy Magyarország egyedül maradhat, mert a lengyelekkel kapcsolatos, ilyen jellegű uniós aggályok megoldódnak. Ez azonban mindmáig nem következett be. A londoni Financial Times, amely a Brexit ellenére is a brüsszeli eurokraták egyik igen fontos tájékozódási forrása maradt, tegnap szerkesztőségi kommentárban fejtette ki azt az álláspontját, hogy helyesen teszi az Európai Bizottság, ha továbbra is nyomás alatt tartja Varsót, mert a demokráciát belülről fenyegető veszélyekkel szemben keménységre van szükség. Eddig a COVID utáni helyreállítási alap pénzeihez való lengyel hozzájutásról folyt a vita, most azonban már a hétéves általános uniós költségvetési keretből történő finanszírozásról is, mert a lengyel kormány aláássa az igazságszolgáltatási rendszert – emeli ki a Financial Times. A kommentár szerint erős a kísértés a konfrontáció elkerülésére olyankor, amikor külső ellenség akarja megosztani Európát, de helytelen lenne erre az útra lépni, és a liberális demokratikus modell kívülről jövő fenyegetése éppenséggel mindennél fontosabbá teszi, hogy Európa határozottabban lépjen fel.
Az EU-tagállamok csaknem kétharmada azonnali gázársapkát követel
De visszatérve az energiakérdéseknek szentelt EU-csúcsra, érdemes pár szót ejteni arról, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung – igaz, ez markánsan konzervatív lap, tehát nem feltétlenül lelkesedik a szociáldemokraták vezette berlini kormány irányvonaláért – arról ír, hogy Olaf Scholz kancellár defenzívába szorult, és az uniós energiaviták egyre inkább olyan irányt vesznek, amelyek Németország számára aggodalmat keltőek. A lap hangsúlyozza, hogy az EU-tagállamok csaknem kétharmada azonnali gázársapkát követel. Emmanuel Macron azt mondta, mindent megtesz annak érdekében, hogy meggyőzze Scholzot, és hogy sem Németországnak, sem Európának nem lenne jó, ha Berlin elszigetelődne. A frankfurti lap megjegyzi: a déli tagállamok a szakemberek szerint meg tudják oldani, hogy gázársapka mellett is elegendő energiaforráshoz jussanak, Németország szemszögéből nézve azonban más a helyzet – igaz, kevesen állnak ki mellette: az Allgemeine felsorolása szerint Berlin álláspontját csupán Hollandia, Írország, Dánia, Luxemburg, Ausztria és Magyarország osztja.
Az energiaárak által gerjesztett inflációt már most sem lehet kontroll alatt tartani
A jobbára csak taz-ként emlegetett berlini Tageszeitung azt hangsúlyozza, hogy ha nem sikerül megállapodásra jutni a mostani EU-csúcson, akkor súlyos energia- és gazdasági válság vár Európára, fizetésképtelen polgárok és vállalkozások tömegével. Az energiaárak által gerjesztett inflációt már most sem lehet kontroll alatt tartani – figyelmeztet a lap.
Frissítés: Nem sokkal a lapszemle megjelenését követően az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen és Charles Michel bejelentette, megszületett a megállapodás.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2022.10.21., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János