Orbán legnehezebb évét jósolják
9/01/2019 10:27
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Valószínűtlen, hogy a magyar kormányzat – a francia elnök példáját követve – engedne az ellene zajló utcai tiltakozások láttán. Így forró év jöhet Magyarországon – erről ír a Der Standard. A Bloomberg pedig arról, a szakszervezetek új lendületet adhatnak a tüntetéseknek, és Orbán európai terveibe is bezavarhatnak. Nemzetközi lapszemle a Klubrádióban.
A magyar szakszervezetek, az országos tiltakozási hullám hatására azt mérlegelik, hogy megszervezzék-e a vasfüggöny leomlása óta első általános sztrájkot – írja a Bloomberg nevű, üzleti és politikai kérdésekkel foglalkozó amerikai hírügynökség.
A cikk beszámol a túlórakeretet kiterjesztő rabszolgatörvény elleni megmozdulásokról, valamint arról, hogy a szakszervezetek nagygyűlést hirdettek január 19-re, és a munkabeszüntetésről konzultálnak tagjaikkal.
A vita – vélekedik a Bloomberg – a szakszervezetek újraéledését jelezheti, hiszen, miként Kelet-Európában máshol is, a kommunizmus összeomlása óta eltelt három évtized során a befolyásuk összezsugorodott.
Orbán európai terveit is megnehezítheti
Bár ma Magyarországon csupán minden tizedik dolgozó tartozik valamilyen szakszervezethez, a fenyegető sztrájk újszerű kihívást jelent Orbán számára – állapítja meg az amerikai hírügynökség.
A kormányfő politikailag támadhatatlan ugyan a tavaly áprilisban immár sorozatban harmadszor elnyert alkotmányozó erejű többség birtokában, a sztrájk mégis csorbát üthet azon erőfeszítésein, hogy szerte az Európai Unióban felvillanyozza a nacionalistákat a májusi európai parlamenti választások előtt.
Pont most tüntetnek?
A Bloomberg szerint első pillantásra furcsának tűnik, hogy a szakszervezetek éppen most akarnak tiltakozni, hiszen a gazdasági növekedés 13 éve nem volt ilyen erőteljes, a bérek három év alatt egyharmaddal növekedtek, a munkanélküliség pedig rekordmélységbe süllyedt.
Ám – folytatódik a cikk – a javulás részben a munkaerőhiánynak tudható be, ráadásul az Orbán-kormány összekülönbözött az EU-val, részben a bevándorlásellenes hozzáállása, részben a jogállamiság és a demokrácia hanyatlása miatt.
Túllendíthetik a holtponton
A hírügynökség kitér arra, hogy Magyarországon idén nem csupán európai, hanem önkormányzati választások is lesznek, és az ellenzéki pártok abban reménykednek, hogy hasznot húzhatnak abból a haragból, ami az orbáni hatalom megszilárdítása – a hatalmas propagandagépezet, valamint a kormány befolyása alá rendelt új csúcsbíróság létrehozása – nyomán keletkezett.
A Bloomberg olyan szakértői véleményt idéz, miszerint a tüntetések egy idő után megfáradnak, ezért az a kérdés, hogy a szakszervezetek tudnak-e segíteni a holtponton való túllendülésben, amivel becsatornázhatják az elégedetlenséget a választási folyamatokba.
Ez most más
A Der Standard című bécsi lap A magyarok dühe címmel Csekő Balázs kommentárját közli az Orbán-kormány elleni tiltakozó megmozdulásokkal kapcsolatban.
A szerző emlékeztet arra, hogy a magyar miniszterelnök, azóta, hogy 2010-ben hatalomra került, alig volt kitéve az utca nyomásának. A 2014-ben tervezett internetadó ellen, illetve a Fidesz választási győzelme után szintén voltak ugyan tüntetések, de a mostani demonstrálók lényegesen hangosabbak, határozottabbak és haragosabbak – írja.
A cikk arra is kitér, hogy az eredetileg a túlórakeret kiterjesztése elleni tiltakozás átfogóbb követelésekbe csapott át, demokráciát, jogállamiságot, szabad médiát és független igazságszolgáltatást is akarnak, egyszóval mindazt, amit Orbán az elmúlt kilenc évben lebontott.
Bizarr, de valós
A Der Standard szerzője megírja, hogy a baloldali anarchistáktól a szocialistákon, szociáldemokratákon, liberálisokon és konzervatívokon át a jobbikosokig kéz a kézben menetelnek szembe a tekintélyuralmi Orbán rezsimmel. „Bizarr kép, ám ez a magyar realitás” – írja Csekő az osztrák olvasónak.
A szerző azt is kiemeli, mint új jelenséget, hogy a tiltakozások már nem szorítkoznak Budapestre. Csekő valószínűtlennek tartja, hogy Orbánék – Emmanuel Macron francia elnök példáját követve – készek lennének engedményekre a tiltakozások láttán.
Így hát elképzelhető, hogy Magyarország olyan forró évnek néz elébe, amely Orbán miniszterelnök számára politikai pályafutása legnehezebb időszakának bizonyulhat – olvasható a Der Standard kommentárjában.
Egy híján negyven év után léphet le
A Politico című amerikai lap és hírportál európai kiadása arról ad hírt, hogy hosszú évtizedek után eltűnhet az európai közélet színpadáról a német kereszténydemokrata veterán Elmar Brok, aki 1980 – igen, 1980 – óta tagja az Európai Parlamentnek.
A májusi európai választásokra készülő CDU-pártlistán Brok a dolgok jelenlegi állása szerint, szűkebb pátriájának, Észak-Rajna-Vesztfália CDU-politikusainak a jóvoltából már nem kap helyet, bár a végleges döntés csak január 26-án születik meg.
Nem kímélte a Fideszt
A Politico kiemeli, hogy Brok Angela Merkel bizalmi körébe tartozó politikus, minden lényegesebb kérdésben az ő irányvonalát követte. Sokat ténykedett az Európai Parlament külügyi bizottságában, és – ez a cikkben nem szerepel, de ismert tény – több alkalommal igen erősen kritikus hangot ütött meg Orbán Viktorral és a Fidesz politikájával szemben.
Elmar Brok a CDU liberális szárnyának volt eddig az egyik meghatározó alakja. A brüsszeli és strasbourgi parlamenti folyosókon Mr. Bertelsmannként is emlegették, hiszen hosszú ideje az egyebek közt az RTL mögött álló médiakonglomerátum lobbistájaként és tanácsadójaként is dolgozott.
Kárpáti János nemzetközi lapszemléjét a felső ikonra kattintva hallgathatja meg. FOTÓ: Facebook.