Orbán lehet a Brexit kulcsfigurája?
3/09/2019 08:36
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
A The Times közlésére hivatkozva a Süddeutsche Zeitung tudósítója azt írja: előfordulhat, hogy Boris Johnsonék az Európai Unió oldaláról fúrnák meg a Brexit október 31-i dátumának elhalasztását, és felvetődött, hogy Orbán Viktort kérjék meg: szavazzon nemmel a további haladékra. Az EUObserver véleménycikke arról szól, hogy Ursula von der Leyen a Magyarországhoz hasonlóan demokráciadeficites Bulgáriával szemben is megértő. Kárpáti János lapszemléje.
Brexit: versenyfutás az idővel
Nem túlzottan meglepő, hogy a nemzetközi médiát megint csak a Brexit kérdése foglalkoztatja leginkább, hiszen azok, akik el akarják kerülni, hogy az Egyesült Királyság Brüsszellel kötött megállapodás nélkül, rendezetlen módon csak úgy kizuhanjon az Európai Unióból, versenyt futnak az idővel. Boris Johnson miniszterelnök, aki október 31-ikével mindenáron meg akarja szüntetni hazája EU-tagságát, rávette a királynőt arra, hogy napokon belül több mint egy hónapra rekesszék be a törvényhozás ülésezését. Így felettébb kétséges, hogy lesz-e idő megtárgyalni és elfogadtatni azt a törvénytervezetet, amely megtiltaná a megállapodás nélküli kilépést, és egyben az október végi céldátum elhalasztásáról is szólna. Ezt a tervezetet talán már ma hivatalosan be is terjesztik, hiszen sürget az idő. Elvben van annyi konzervatív képviselő is, aki a nevét adná ehhez, de Johnson keze tele van ütőkártyákkal – derül ki a sajtóelemzésekből. Tegnap a BBC nyomán futótűzként terjedt el a hír, hogy a miniszterelnök – bár azt hangoztatja, hogy nem akar előre hozott választásokat – erősen fontolgatja, hogy végső megoldásként mégis az urnához szólítandó állampolgároktól kérne mindennél erősebb felhatalmazást az általa kitűzött cél elnyeréséhez. De ez csak a végső megoldás, addig számos dolgot lehet tenni. Miként a Süddeutsche Zeitung című müncheni lap londoni tudósítója, Cathrin Kahlweit írja, a Johnson-párti tory képviselők igyekeznének például a végtelenségig elhúzni a törvénytervezetről folytatandó vitát. A jól ismert parlamenti obstrukció módszerét alkalmazva sorra szólalnának fel egymás után, és maratoni szónoklatokkal tennék lehetetlenné a vita lezárását, a tervezet szavazásra bocsátását. Ha ki tudják húzni a parlamenti ülésezés jövő heti felfüggesztéséig, akkor nyert ügyük van. A bajor lap azt is a valós eshetőségek közt említi, hogy felkérnék az uralkodót, ne adja királynői áldását a jogszabályra, ha azt esetleg mégis elfogadták volna. De a tekintélyes – és mindig kiválóan értesült - londoni The Times nyomán a Süddeutsche azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy Johnsonék mintegy hátulról, az unió oldaláról fúrják meg az október 31-ikei kilépési dátum elhalasztását. Ebbe a halasztásba ugyanis az összes EU-tagállamnak bele kell egyeznie. Itt jön be a képbe kis hazánk, ugyanis – ismétlem, a The Times közlésére hivatkozva - Cathrin Kahlweit tudni véli, hogy felmerült, meg lehetne kérni például Orbán Viktort arra, hogy ugyan mondana nemet az október végi határidő meghosszabbítására. Ez az opció mintegy aprópénzre váltja azokat a korábbi médiaelmélkedéseket, amelyek szerint Boris Johnson színre lépésével újabb jelentős alakkal bővült az európai populista, sőt illiberális vezetők listája. Ennyit a Brexitről.
Von der Leyen Bulgáriával is elnéző
Most egy keveset Ursula von der Leyenről, az Európai Bizottság új, már megválasztott, de még hivatalba nem lépett német elnökéről, akivel kapcsolatban magyar vonatkozásban már többen, több ízben megállapították, hogy az eddig Brüsszelben érvényesült felfogással szemben ő jóval nagyobb megértést tanúsít a keleti uniós tagállamok kisebb-nagyobb mértékben demokráciadeficites kormányai iránt. Most bolgár vonatkozásban fogalmazódott meg éles bírálat Ursula von der Leyennel szemben - olyannyira éles, hogy a véleménycikket közlő EUObserver a szokásos, általánosan megfogalmazott elhatárolódó nyilatkozat helyett kifejezetten azt a formulát használja a cikkhez fűzött megjegyzésében, hogy az abban kifejtett gondolatok nem az EUObserver, hanem a szerző álláspontját tükrözik. Más esetben ezt úgy szokták írni, hogy nem szükségszerűen tükrözi a lap álláspontját. A cikk szerzője Radoszveta Vasziljeva, Nagy-Britanniában élő bolgár jogtudós, a londoni University College tanára. Azt írja, hogy Von der Leyen rossz politikát választott, amikor augusztus 29-ikei bulgáriai látogatása során dicsérte az ország fejlődését, az elért gazdasági és egyéb eredményeket. A cikk által megfogalmazott szemrehányások némelyike arra mutat rá, hogy minden éremnek két oldala van. Így például Von der Leyen elismeréssel szólt a magas bolgár GDP-növekedési ütemről, Vasziljeva viszont rámutat arra, hogy az ország így is az utolsó az EU-tagállamok között. A növekedés legnagyobbrészt a uniós forrásoknak köszönhető – írja a bolgár szerző a számos ponton magyar szemmel is jól ismert helyzet leírásakor. A Budapesttel való összevetést ő maga is kiemeli: azt írja, hogy a nyilvánosan hozzáférhető adatok szerint Bulgáriában a legmagasabb az uniós pénzalapok részaránya az ország bruttó haza termékében: 4,91 százalék, még Magyarországnál is magasabb, ahol 4,59 százalék. Az uniós pénzek papíron a gazdaságba, a gyakorlatban magánzsebekbe folynak – állapítja meg Vasziljeva. A cikk keményen bírálja Ursula von der Leyent azért is, mert beleegyezett abba, hogy Bojko Boriszov bolgár miniszterelnökkel közös sajtónyilatkozatának megtételekor az újságírók nem tehettek fel kérdéseket, volt, akitől elvették a mikrofont. Ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a Riporterek Határok Nélkül elnevezésű nem kormányzati szervezet Kuvait és Angola mögé, a 111. helyre sorolja Bulgáriát a sajtószabadság foka tekintetében.
Kárpáti János lapszemléjét a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg! (Címlapi kép: Flickr.com)
2019. szeptember 2. kedd 07.00
