Orbán magányos Európában, de maradtak megjátszható lapjai
27/10/2023 09:28
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
A pekingi Orbán-Putyin találkozó, valamint az, hogy a magyar miniszterelnök az EU-t a volt Szovjetunióhoz hasonlította, "felveti azt a kérdést, hogy még mindig bízhatunk-e ebben az országban mint szövetségesben és mint partnerben" – idézett egy európai diplomatát a Guardian.
Ha a meleg kézfogás Vlagyimir Putyin orosz elnökkel nem lett volna elég provokatív, Orbán Viktor magyar miniszterelnök az EU-csúcson erre még rálicitált, és azt állította, hogy neki volt igaza, amikor találkozott az EU legfőbb ellenségével, és hogy az uniós vezetők legtöbbje tévesen látja a dolgokat. Ezt emelte ki az AP amerikai hírügynökség egyik tegnapi brüsszeli tudósítása még a tagországok kormány-, illetve államfői találkozójának a kezdetéről. A beszámolót átvette többek közt a Washington Post is.
Orbán, mint mondta, büszke arra, hogy nyitva tartja a kommunikációs csatornákat Moszkvával, és azt állította, hogy egyedül ő keresi tevékenyen az ukrajnai békét, ám Oroszországgal kapcsolatos álláspontját a legtöbben elutasították – igaz, a hírügynökség szerint egy szövetségesre azért szert tett, Robert Fico, a régi-új szlovák miniszterelnök személyében. Gitanas Nauseda litván elnök megfogalmazása szerint több mint furcsa azt látni, hogy flörtölni kezdünk egy olyan rezsimmel, amely igen kegyetlen atrocitásokat követ el. Ez nagyon rossz üzenetet küld mindenkinek – idézi az AP Nausedát, aki annak a nézetének adott hangot, hogy a háborúnak ebben a kritikus szakaszában különösképpen egységet kell mutatnia az EU-nak, és nem adhatja a szakadás jelét a külpolitikában. Ugyanígy vélekedett Kaja Kallas észt miniszterelnök, aki szerint Orbán magatartása erősíti a Kreml pozícióját.
Robert Fico viszont – az AP megállapítása szerint - Orbánhoz hasonlóan meleg szavakkal szólt Oroszországról, és leszögezte: nem fog megszavazni egyetlen szankciót sem, amíg nem készül elemzés arról, hogy miként hat majd az intézkedés Szlovákiára.
Ukrajna szempontjából nagy a tét – írja az amerikai hírügynökség: Orbán késleltetheti a pénzügyi támogatást és a fegyverszállítást, valamint akár vétót is emelhet Ukrajna EU-tagfelvételével szemben. Eddig azonban – mondták európai diplomaták az AP-nek – Orbánnak a tárgyalótermen kívüli szájhősködése kevéssé realizálódott tényleges megátalkodottságként a zárt ajtók mögött. Az Ukrajna elleni orosz invázió tavaly februári kezdete óta a 27 EU-ország összetartott, annak ellenére is, hogy néhány szankciós csomagot lelassítottak Orbán különkövetelései.
Orbán szövetségese lehet Fico
A világsajtó számos más orgánuma is nagy terjedelemben, kiemelt helyen foglalkozik azzal, hogy Orbán és a frissen kinevezett Fico szövetségesre lelt egymásban az uniós kérdéseket illetően. A tekintélyes londoni Financial Times ezek közül azt tartja a legfontosabbnak, hogy a két vezető Ukrajna katonai megsegítésének az ügyében fenyeget az EU egységének a megtörésével. A lap magyarázatként kifejti, hogy az uniós országok ugyan kétoldalú alapon nyújtanak Ukrajnának katonai támogatást, de annak értékét visszakaphatják attól a Brüsszel által kezelt alapítványtól, amelyet a tagállamok töltenek fel pénzzel. Ez a felöltés viszont csak akkor lehetséges, ha az összes tagállam egyöntetűen helyesli. Ez legutóbb januárban történt meg, de azóta az összes próbálkozás kudarcot vallott a magyar vétó miatt.
Orbán most magányosabb az európai politikai porondon, mint valaha
Egy másik londoni lap, a Guardian elemzése szerint Orbán most magányosabb az európai politikai porondon, mint valaha, de még mindig vannak megjátszható lapjai. Azt, hogy a magyar kormányfő magányosabbá vált, a szerző – Bayer Lili – főként két fejleménynek tulajdonítja: a Jog és Igazságosság kormánypárt lengyelországi választási kudarcának, valamint annak, hogy Törökország a svéd NATO-csatlakozás elfogadása felé halad. A Guardian idéz egy vezető európai diplomatát, aki nevének mellőzését kérte, és azt mondta: A pekingi Orbán-Putyin találkozó, valamint az, hogy a magyar miniszterelnök az EU-t a volt Szovjetunióhoz hasonlította, „felveti azt a kérdést, hogy még mindig bízhatunk-e ebben az országban mint szövetségesben és mint partnerben”. Az említett diplomata szerint Magyarországgal valószínűleg egyre inkább elmélyülnek majd a problémák, és ez mind erősebben fogja veszélyeztetni a stratégiai szempontból fontos közös döntések meghozatalát.
A magyar diplomácia továbbra is akadályoz
Miközben a nemzetközi figyelem jó része most az ukrajnai háborúra és a közel-keleti konfliktusra irányul, a Politico című amerikai portál európai kiadása – még az EU-csúcs előkészítő szakaszáról beszámolva – kitért a szerbek és a koszovói albánok szembenállására, mint az EU úgymond hátsó udvarában tapasztalható feszültségre is. A cikk – két uniós tisztségviselő egybehangzó tájékoztatására hivatkozva – megemlítette, hogy a tagállami nagykövetek között a legfelső vezetői szintű tanácskozás előtt nem jött létre konszenzus, mert a magyar diplomácia ellenezte a kemény hangvételt Szerbiával szemben.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.10.27., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János